Jólész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jólész (Jovice)
A községi hivatal épülete
A községi hivatal épülete
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester František Barci
Irányítószám 049 41
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 726 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 294 m
Terület 10,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jólész (Szlovákia)
Jólész
Jólész
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″
Jólész weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jólész (szlovákul: Jovice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 4 km-re délkeletre, a Csermosnya patak partján, 280 m magasságban fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1352-ben „Pacsapataka" néven említi először oklevél. Mai nevén az 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először „Jolees" alakban. Ekkor a Bebek családé volt 19 portával. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a jó lesz magyar kifejezésből származik. Birtokosa a Bebek család, akik a 15. században a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide, akik alig száz év leforgása alatt beleolvadtak a magyar lakosságba. A falut a 16. században több török támadás érte, melyek következtében lakossága megcsappant. 1570-ben például csak 7 lakott és 4 leégett portát számláltak itt össze. Később az Andrássy család birtoka. 1773-ban 22 jobbágy, 11 zsellér és 8 pásztorcsaládja volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓLES. vagy Jolesz. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyóhoz közel, Kraszna Horka Várallyának filiája, földgyének 1/3 résse középszerű, legelője elég, fája tűzre szűken van, malma, szőleje Torna Vármegyében két órányira, piatzozása Rozsnyón közel."[2]

1828-ban 66 házában 395 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy."[1]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Jólész, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 490, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1427-ben Jolees alakban találjuk említve. A Bebek család uradalmának volt a része s idővel azután az Andrássyak birtokába került. Most is ők a birtokosai. A jólészi Chászár család innen veszi az előnevét. A mult század elején ennek a családnak is volt itt birtoka. A községben Nagy Bélának csinos úrilaka van, melyet 1856-ban Tomory János építtetett. Templom nincs a községben. Postája és távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása Rozsnyó."[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 455-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 660 lakosából 510 magyar és 134 szlovák.

2011-ben 726 lakosából 546 magyar és 130 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélyát 1856-ban Tomory János építtette, ma romos állapotban áll.
  • A község haranglába 1892-ben épült.
  • Cházár András szülőháza. Az 1990-es években újították fel, benne emlékszoba.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.