Berzétekőrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Berzétekőrös (Kružná)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Felső-Gömör
Rang község
Polgármester Lipták András
Irányítószám 049 51
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 484 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 300 m
Terület 6,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berzétekőrös (Szlovákia)
Berzétekőrös
Berzétekőrös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′
Berzétekőrös weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berzétekőrös (szlovákul: Kružná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 5 km-re, délnyugatra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu neve a kőris fanévből származik, előtagja Berzéte közelségére utal.

Története[szerkesztés]

1327-ben „Keurus" néven említik először, a Batizok berzétei várának uradalmához tartozott, de ekkor a birtokot elcserélték a Máriássyakkal. 1427-ben 18 adózó portája volt. A 16. században a Bebekek és a Máriássyak birtoka. Később birtokvita alakult ki a két család között, mely a Bebekek kihalásával oldódott meg és a Máriássyak a jobbágyság megszűnéséig megtartották a birtokot.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRÖS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rozsnyóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának 2/3 része köves, hegyes, és nehéz mivelésű, legelője szoross, fája tűzre van, piatzozása Szomolnokon."[2]

1828-ban 35 házában 434 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból, erdei munkákból, napszámból, szénégetésből éltek.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Körös, Gömör v. magyar falu, Rosnyóhoz dél-nyugotra 1 1/2 órányira: 60 kath., 174 evang., 200 ref. lak. Határa ámbár hegyes, de mégis termékeny. Szenet éget. F. u. a Mariássy nemzetség."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kőrös, a pelsőczi fensík alatt fekvő magyar kisközség, 73 házzal és 378, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők felvették jegyzékükbe Krus néven. Hosszu ideig Szénégető-Kőrösnek is nevezték. A községnek 1706-ból való pecsétnyomója is ezt a felirást viseli. 1416-ban a Gömöry család az ura, 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-ben a Bebek családé; 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1454-ben Kewres alakban van említve; 1489-ben pedig Máriássy Istvánt iktatják e község birtokába és a Máriássyak maradnak hosszú időn át a földesurai. Most Pósch Gyulának van itt nagyobb birtoka. A Máriássyaknak a községben nemesi kúriájuk is volt, mely ma Imre József és Dobos Károly tulajdona. A község református temploma 1692-ben épült. A katholikus lakosoknak kápolnájuk van a faluban, melyet 1880-ban építtettek. A református egyház birtokában nagyon érdekes és szép úrasztali kendő van, melyet Serédy Zsófia, báró Andrássy István kurucz generális neje, ki Jókainak a "Lőcsei fehér asszony" czímű regényében szerepel, sajátkezűleg hímzett 1695-ben. A község postája és legközelebbi vasúti állomása Berzéte, távíróhivatala pedig Rozsnyó."[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 425-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 534 lakosából 433 magyar és 95 szlovák.

2011-ben 484 lakosából 360 magyar és 109 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1692-ben épült, 1786-ban megújították. Berendezése 18. századi.
  • Jézus Szíve kápolnája 1880-ban készült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]