Kiskovácsvágása
| Kiskovácsvágása (Kováčová) | |
_-_Kostol_Frantisek_Xaversk%C3%BD.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Adrián Dáni |
| Irányítószám | 049 42 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 58 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Terület | 13,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kiskovácsvágása
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 20° 41′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 20° 41′ 55″ | |
| Kiskovácsvágása weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskovácsvágása témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiskovácsvágása (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Rozsnyótól 15 km-re keletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. A falu fölött magasodik a Som-hegy, a hozzá fűződő monda szerint a krasznahorkai várat ezen a hegyen kezdték építeni.
Története[szerkesztés]
1254-ben „Kouachy" alakban említik először, a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. 1364-ben „Kowachwagasa" néven említik. 1346-ban a Bebek család birtoka. A 15. század végén vlach pásztorok telepedtek le a környékén. A 16. és 17. században puszta volt és csak 1720 után telepítették be újra. 1828-ban 115 házában 924 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak, később a környék vállalatainál dolgoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kovácsi. Magyar falu Torna várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Barkához közel, és annak filiája, földgye nehezen miveltetik, és sovány is, tájéka köves."[2]
Fényes Elek geográfiai szótórában: „Kovácsvágás, Abauj-Torna v. magyar falu, Kovácsinak is hivatik. Dernőhez keletre 1/2 órányira: 352 kath., 638 ref. lak. Határa nagyobb részt hegyes, köves és sovány; a Somhegyében vasbányákat mivel; tágas erdejében szenet éget. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kovácsvágás, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 53 házzal és 296 róm. kath. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen, a Bebekek többi birtokaival együtt, az Andrássyak uradalmába jutott. Azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Katholikus temploma 1858-ban épült. E község határában feküdt Kornalippa község, mely a tatárjárás alatt pusztult el. Mint puszta 1659-ben még szerepel az Andrássy család birtokai között; hajdani templomának helye még ma is látható. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja és vasúti állomása Rozsnyó."[3]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A templom mellett lévő iskolát 1930-ban építették. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
1980-ban közigazgatásilag Lucskához csatolták.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 271-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 95 lakosából 85 magyar és 8 szlovák.
2011-ben 76 lakosából 59 magyar és 16 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1866-ban épült neogótikus stílusban.
Gazdasága[szerkesztés]
Mezőgazdasági területe mintegy 300 hektár, ennek egyharmada szántó, a többi rét és legelő (1986-os adat).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ http://mek.oszk.hu/14500/14515/
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
