Kuntapolca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuntapolca (Kunova Teplica)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1243
Polgármester Gyenes Éva
Irányítószám 049 33
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 655 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 256 m
Terület 8,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kuntapolca (Szlovákia)
Kuntapolca
Kuntapolca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 22′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 22′ 50″
Kuntapolca weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuntapolca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 23 km-re délnyugatra, Pelsőctől 8 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét melegvízű forrásáról kapta. 1243-ban „Toplucha" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt. Ezután a 16. század közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek 1427-ben 24 portája állt a településen. 1318-ban „Thoploca", 1320-ban „Topolcha", 1336-ban „Tapolcha" alakban szerepel az írott forrásokban.

A 18. században vasolvasztók működtek területén, ahol 1830-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében 1710-re 7-re csökkent a lakosság száma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre."[2]

1828-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.[3]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik."[4]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Az egyiket még a Gömöryek építtették, ez most Hevessy Eleméré, a másikat a Czékus család építtette, ez Rozinay Istváné; a Czibur-féle úrilakot pedig a Concordia vasgyár bányatársulat bírja, melynek itt nagyobb vasgyára és öntődéje van. Azelőtt a községet Csetnek-Taplóczának is nevezték, de Kunova-Teplicze tót neve is ismeretes volt. A községben levő ág. h. ev. templom 1805-ben épült. Ide tartoznak a Concordia vasgyár és az Alsóhámor telepek is. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Pelsőcz."[5]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarország, azon belül pedig Gömör és Kishont vármegye része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 831-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar.

2011-ben 655 lakosából 322 szlovák és 199 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]