Dernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dernő (Drnava)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Polgármester Balázs Tibor
Irányítószám 049 42
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 704 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 376 m
Terület 26,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dernő (Szlovákia)
Dernő
Dernő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 39′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 39′ 17″
Dernő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dernő (szlovákul: Drnava) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 10 km-re keletre a Csermosnya patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd a kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Sontágh család bérelte. A 18. században a bányák is az Andrássyak tulajdonába kerültek. 1745-től Rahel György bérelte a vasolvasztókat. 1779-ben épült egyszerű szalmatetős temploma, majd a század végén felépült az Andrássy-kastély is. Egymás után alakultak a vasipari vállalkozások. 1805-ben a falu területén négy vasolvasztót építettek. 1821-ben itt épült meg az akkori Magyarország legnagyobb vasgyára. 1838-ban felépült a finomvasöntöde. Az 1848-49-es szabadságharcban a falu határában dúló harcokban 9 honvéd esett el. Az 1855-ős párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztított. 1880-ban fűrésztelep épült a község határában.

Vályi András szerint "DERNŐ. Dernan. Magyar falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Hárskutnak szomszédságában, mellynek filiája, Szepes, és Gömör Vármegyének szomszédságokban, Jólsvafőtöl két mértföldnyire, magos hegyek között, ’s az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik, kies gyümöltsös, és nagy vadaskert, halas tó is vagyon itten; határja termékeny, tulajdonságai hasonlítanak Barka falujáéhoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága Rozsnyón, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Dernő, Abauj-Torna v. magyar falu, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 683 kath., 253 ref. lak. Kath. fil. anyaszentegyház. Kastély. Sok erdő és gyümölcs. Hegyes határ. Fürészmalom. Látni itt ritka jelességü vashámorokat. F. u. gróf Andrásy György." [3]

1913-ban végleg bezárták a vasgyárat. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 676 lakosából 482 magyar és 191 szlovák volt.

2011-ben 704 lakosából 478 magyar és 195 szlovák volt.

Öntöttvas Rubens-portré, a dernői vasgyár terméke, 1860 körül
Bronzírozott öntöttvas dísztál, a dernői vasgyár terméke, 1860 körül

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1779-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Értékes kora barokk oltára van.
  • Barokk-klasszicista kastélya 18. századi.
  • A 19. századi vasgyár romjai ma is láthatók. Itt gyártották egykor a budapesti Széchenyi lánchíd vaselemeit [1].
  • A falu fölött magasodik a 800 méter magas süveg alakú Somhegy. Nevezetes helyei a Csengőlyuk és a Széllyuk nevű szakadék. Másik nevezetessége a Szörnyűkút, mellette több millió éves csigák és kagylók köves maradványai találhatók.
  • Az 1848/49-es Szabadságharc hősi halottainak emlékműve a temetőben.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]