Dernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dernő (Drnava)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Polgármester Balázs Tibor
Irányítószám 049 42
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 704 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 376 m
Terület 26,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dernő (Szlovákia)
Dernő
Dernő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 39′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 39′ 17″
Dernő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dernő (szlovákul: Drnava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 10 km-re keletre, a Csermosnya patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Sontágh család bérelte. A 18. században a bányák is az Andrássyak tulajdonába kerültek. 1745-től Rahel György bérelte a vasolvasztókat. 1779-ben épült egyszerű szalmatetős temploma, majd a század végén felépült az Andrássy-kastély is. Egymás után alakultak a vasipari vállalkozások. 1805-ben a falu területén négy vasolvasztót építettek. 1821-ben itt épült meg az akkori Magyarország legnagyobb vasgyára. 1838-ban felépült a finomvasöntöde. Az 1848-49-es szabadságharcban a falu határában dúló harcokban 9 honvéd esett el. Az 1855-ös párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztította. 1880-ban fűrésztelep épült a község határában.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DERNŐ. Dernan. Magyar falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Hárskutnak szomszédságában, mellynek filiája, Szepes, és Gömör Vármegyének szomszédságokban, Jólsvafőtöl két mértföldnyire, magos hegyek között, ’s az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik, kies gyümöltsös, és nagy vadaskert, halas tó is vagyon itten; határja termékeny, tulajdonságai hasonlítanak Barka falujáéhoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága Rozsnyón, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dernő, Abauj-Torna v. magyar falu, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 683 kath., 253 ref. lak. Kath. fil. anyaszentegyház. Kastély. Sok erdő és gyümölcs. Hegyes határ. Fürészmalom. Látni itt ritka jelességü vashámorokat. F. u. gróf Andrásy György."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Dernő, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 193 házzal és 970 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és a Bebekek után az Andrássyak kezébe került, s ezek egyike, Andrássy István itt a XVIII. század vége felé kastélyt építtetett. A Szontágh családnak itt már 1650-ben vasérczbányája volt. Andrássy György alapította és építtette a híres dernői vasgyárat, mely a budapesti lánczhídhoz is szállított vasrészeket. 1745-ben N. Rhaell György volt a hámor bérlője, most pedig a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Van itt olvasókör, vasgyári igazgatóság és bányagondnokság. 1848-ban kisebb harcz is volt határában. Az ekkor elesett honvédeket itt temették el. A róm. kath. templom 1839-ben épült. Postája van a községnek, de a távíró-állomása Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó. Ide tartozik Kornalippa puszta, mely már a középkorban is szerepel."[4]

1913-ban végleg bezárták a vasgyárat. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 676 lakosából 482 magyar és 191 szlovák.

2011-ben 704 lakosából 478 magyar és 195 szlovák.

Öntöttvas Rubens-portré, a dernői vasgyár terméke, 1860 körül
Bronzírozott öntöttvas dísztál, a dernői vasgyár terméke, 1860 körül

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1779-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Értékes kora barokk oltára van.
  • Barokk-klasszicista kastélya 18. századi.
  • A 19. századi vasgyár romjai ma is láthatók. Itt gyártották egykor a budapesti Széchenyi lánchíd vaselemeit[1].
  • A falu fölött magasodik a 800 méter magas, süveg alakú Somhegy. Nevezetes helyei a Csengőlyuk és a Széllyuk nevű szakadék. Másik nevezetessége a Szörnyűkút, mellette több millió éves csigák és kagylók köves maradványai találhatók.
  • Az 1848-49-es Szabadságharc hősi halottainak emlékműve a temetőben.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]