Annafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Annafalva (Hanková)
Slovakia vilage Hankova.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Turisztikai régióFelső-Gömör
Rang község
Polgármester Matilda Jakubíková
Irányítószám 049 34
Körzethívószám +421-58
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség81 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület10,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Annafalva (Szlovákia)
Annafalva
Annafalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 55″, k. h. 20° 18′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 55″, k. h. 20° 18′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul: Hanková, németül: Hankendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 31 km-re északnyugatra, a Gömör-Szepesi-érchegységben található.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. század második felében a vlach jog alapján keletkezett, 1556-ban „Hanckowa” néven említik először. 1569-ben „Hankosz” néven szerepel. Lakói pásztorok voltak. A csetneki Bebek, majd a 17. századtól az Andrássy család birtoka. Lakói a vlach jog elveszítése után mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „HANKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai kevés katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Bubocza, és Racsín hegyek között, Dobsinához 3/4 mértföldnyire, Csetneknek filiája, határja meg lehetős, fája elég, legelője jó, és tágas, juhokat, és számos ökröket is tartanak lakosai.[2]

A 19. századtól a csetneki és dobsinai kohókban dolgoztak a falu lakosai, továbbá állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. 1828-ban 32 házában 299 lakos élt.

Fényes Elek szerint: „Hankova, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Dopschinához délre 2 órányira, a Dubravahegy oldalában: 12 kath., 287 evang. lak., kik lent, kendert termesztenek, vásznat szőnek, szenet égetnek, szép almás- és gyümölcsös-kertjeik lévén gyümölcscsel nevezetes kereskedést űznek. Hegyen fekvő földek soványak; rétjei elégségesek, azért szarvasmarhát, juhot felesen tart; erdeje szép. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rozsnyó.[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Hankova, a csetneki völgy végpontján fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 49 házzal és 240 ág. ev. h. vallású lakossal. A csetneki uradalomhoz tartozott és ezzel került az Andrássyak birtokába. 1716-ban a Petneházy és a Buday család is birtokosa volt, 1730-ban a Sulyok család, a mult század első felében pedig a Kirinyi család. Most csupán gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Lakosai a mult század elején nevezetes gyümölcskereskedést folytattak. Szkalka nevű dűlőjéhez az a hagyomány fűződik, hogy hajdan itt aranyat bányásztak, de a bánya beszakadt és a benne foglalatoskodó bányászokat eltemette. Azóta nem merik a bányát ismét megnyitni. 1878-ban a falu legnagyobb része tűz által pusztult el. Ág. h. ev. temploma 1840-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

19441945-ben határában partizáncsoportok működtek. Lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 66 szlovák lakosa volt.

2011-ben 64 lakosából 50 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma a korábbi, 1726-ban épített templom felhasználásával 1811-ben épült, a régi templomból csak a torony maradt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 12.)

További információk[szerkesztés]