Jablonca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jablonca (Silická Jablonica)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1386
Polgármester Angyal Bertalan
Irányítószám 049 43
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 203 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Terület25,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jablonca (Szlovákia)
Jablonca
Jablonca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 36′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 36′ 51″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jablonca (szlovákul: Silická Jablonica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 13 km-re délkeletre, a Torna völgyében, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek.

1386-ban „Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg az új katolikus templomot. 2004-2006-ban újraépítették-restaurálták. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erősítették; réttye jó, legelője elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások."[1]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz."[3]

1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között is Magyarország része volt. 1944-ben árvíz pusztította.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 556-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 254 lakosából 247 magyar.

2011-ben 203 lakosából 194 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1789-ben épült, tornya 18. századi.
  • Római katolikus temploma 1867-ben készült a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A templomot 2006-ban felújították.
  • Határában láthatók Sólyomkő várának romjai. A várat Tekes fia István kucsói bán, vagy fiai építtették a 13. század második felében. Először 1386-ban említik, de 1399-ben már elhagyatott volt.
  • Határa kedvelt túrázóhely és vadászparadicsom.
  • Bikarét. A gyerekek számára kedvelt játszótér, valamint koncertekre is alkalmas helyszín.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]