Rozsnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.

Rozsnyó (Rožňava)
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|250px|]]
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|112x150px|[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Rozsnyó címere]]]]
[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Rozsnyó címere]]
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|112x150px|[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Rozsnyó zászlaja]]]]
[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Rozsnyó zászlaja]]
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1291
Polgármester Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Irányítószám Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Körzethívószám Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Népesség
Teljes népesség 19 706 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 313 m
Terület 45,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|250px|]]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Rozsnyó]] témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városháza
Ferences templom
Tűztorony

Területe már az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1291-ben említi „Rosnaubana” néven, ebben III. Endre király Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost. 1320-ban „Rosnobana”, 1323-ban „Rusnobana”, 1391-ben „Rosnowbanya”, 1525-ben „Rosnauia” alakban említik a korabeli források. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben, majd 1496-ban II. Ulászló is újból megerősíti a város szabadalmait. 1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1566-ban, amikor a császáriak Krasznahorkáról elmenekültek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurcolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat háborgatva. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt.

1707. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket, rezidenciája a Nehrer-házban volt. Január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1828-ban 751 házában 6008 lakos élt. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte.

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1919. június 10-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege átmenetileg visszafoglalta Csehszlovákiától. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az első világháború utáni években eltávolított Kossuth-szobor talapzatára helyezett Milan Rastislav Štefánik szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. A miskolci 7. dandár parancsnoka, Littay-Lichtenecker András altábornagy 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig.[2][3] A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel.[4].

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 6565 lakosából 5886 magyar, 406 szlovák és 159 német volt.

2001-ben 19 261 lakosából szlovák 70,1%, magyar 26,8%, roma 1,6%, cseh 0,7% volt.

2011-ben 19 706 lakosából 11 816 szlovák és 3909 magyar volt. Hozzá tartozik Rozsnyóbánya és Sajóháza is.

Búzavirág Néptáncegyüttes - 2013

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi ércbányászat a távoli múltban gyökerezik. Hegyeiben vasat, aranyat és más érceket bányásztak, vasbányája ma már nem működik.

Egyházi események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban részt vevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is. [1]
  • Rozsnyó új megyés püspöke, Vladimír Filo, 2009 januárjában került beiktatásra.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
  • A Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
  • A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
  • A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
  • A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
  • Reneszánsz stílusban épített, 38 m magas őrtornya a 17. század közepéről származik. Miután 1766-ban tűzvész pusztította, tetőrészét barokk stílusban újjáépítették.
  • Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
  • A városnak bányamúzeuma is van.
  • Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
  • Dobsinszky Pál emléktábla a róla elnevezett könyvtár homlokzatán. Egy másik Dobsinszky–emléktábla az egykori nyomda épületén található a főtéren. Itt nyomtatták ki az író szlovák népmese–gyűjteményét 1858-ban. Mindkét emléktáblát 2008 októberében avatták fel.[5]
  • Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobra a főtéren. A szobrot 1905. október 29-én avatták fel. 1973-ban helyére egy partizán–emlékművet helyeztek. A szobrot 1993-ban állították vissza eredeti helyére.[6]
  • Pavol Jozef Šafárik mellszobra. Štefan Michalko szobrászművész alkotását 2008 októberében avatták fel.
  • Tököly Gábor 2003-ban megjelent Rozsnyó könyve című válogatáskötete 44 szerző a városhoz kötődő 58 irodalmi szemelvényét tartalmazza.
  • Vásárát szeptemberben rendezik meg.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • M. Čurný 2013: Nové nálezy na východnom Slovensku. AVANS 2009, 81.
  • Spišák, P. 2012: Archeologický výskum na Námestí baníkov v Rožňave. Múzejné noviny 2012, 2.
  • Kovács Ágnes: Rozsnyó (Madách-Posonium, Pozsony, 2008)
  • 2005 Rozsnyói Kalendárium 2006
  • 1995 Rozsnyói Kalendárium 1996
  • Nyíresi-Tichy Kálmán 1942: A rozsnyói nemesség testületi szabályai és tagnévsora 1846-ból. Uj Magyar Museum I/1, 139-146.
  • Alt János 1939: Rozsnyói túrák és séták.
  • 1931 A Rozsnyói Társalgási Egylet százéves jubileuma. Prágai Magyar Hírlap X/295, 4 (december 30.)
  • Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás. Oldalszám:206,207,208,209,210,211,212,213, 214,215,216,217,256,257,272,273.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsnyó témájú médiaállományokat.