Cieszyn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cieszyn
Cieszyn címere
Cieszyn címere
Cieszyn zászlaja
Cieszyn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Sziléziai
Járás Cieszyn
Irányítószám 43-400
Körzethívószám (+48) 33
Rendszám SCI
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 35 421 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 249-378,5 m m
Terület 28,61 km² km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cieszyn (Lengyelország)
Cieszyn
Cieszyn
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′

Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.

A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920. júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.

  • Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
  • Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
  • Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
  • Szentháromság templom - későreneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
  • Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
  • Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
  • A ferenesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
  • Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
  • Óváros több tucat műemlék épülettel.
  • A Cieszyni Szilézia Múzeuma - Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többekk között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.
  • A nemesi udvarház a 14-19. századból.
A még egységes Cieszyn térképe 1909-ből

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]