Luzern

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luzern
Luzern látképe a Pilatusról
Luzern látképe a Pilatusról
Luzern címere
Luzern címere		 Luzern zászlaja
Luzern zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonLuzern
KerületLuzern
GépkocsijelLU
PolgármesterBeat Züsli (2016. szeptember 1. – )
Irányítószám6000–6009
Körzethívószám041
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség81 691 fő (2018. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2397,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság436 m
Terület24,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 8° 18′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 8° 18′ 21″
Luzern weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luzern témájú médiaállományokat.
Luzern látképe a 19. sz. végén a Pilátusról

Luzern (németül Luzern, franciául és angolul Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna, a helyi dialektusban Lozärn) svájci város, az azonos nevű kanton és körzet székhelye, Középsvájc társadalmi, gazdasági és kulturális központja.

Földrajza[szerkesztés]

A Luzerni-tó (Vierwaldstätti-tó) északnyugati végénél fekszik. A Luzernt körülvevő Pilatus és Rigi hegyek, valamint a tó festői szépsége korán, már 1840-től a turizmus fellegvárává emelte a várost. Több más híd mellett a világ legrégebbi fedett fahídjai, a Kapellbrücke és a Spreuerbrücke kötik össze az óvárost (északi rész) és az újvárost (déli rész).

A város 24,15 négyzetkilométeres területének 60,4%-a lakóterület; 11,6%-a mezőgazdasági zóna és 25,9%-a erdő. Luzernhez tartozik még a Bürgenstock hegy északi részének egy nyúlványa is.

Kerületek[szerkesztés]

Luzern városát kerületekre (Stadtkreis) osztják fel:

Jobb part

Kerület/Terület Sorszám BFS-kód
Oberseeburg-Rebstock 1 1061001
Würzenbach-Schädrüti 2 1061002
Bellerive-Schlössli 3 1061003
Halde-Lützelmatt 4 1061004
Wesemlin-Dreilinden 5 1061005
Maihof-Rotsee 6 1061006
Hochwacht-Zürichstrasse 7 1061007
Altstadt-Wey 8 1061008
Bramberg-St.Karli 9 1061009
Kantonsspital-Ibach 10 1061010

Bal part

Kerület/Terület Sorszám BFS-kód
Baselstrasse-Bernstrasse 11 1061011
Bruch-Gibraltar 12 1061012
Obergütsch-Untergütsch 13 1061013
Hirschmatt-Kleinstadt 14 1061014
Obergrund-Allmend 15 1061015
Neustadt-Voltastrasse 16 1061016
Unterlachen-Tribschen 17 1061017
Sternmatt-Hochrüti 18 1061018
Langensand-Matthof 19 1061019

A helyi Szövetségi Statisztikai Hivatal technikai okokból hozzárendelte a 99-es kerületszámot a bürgenbergi erdőhöz:

Kerület/Terület Sorszám BFS-kód
Bürgenberg Wald 1 99 1061099


Luzerni látkép
a Kapellbrücke híddal és a hozzá tartozó toronnyal, jobbról a Seebrücke híd

Látnivalók[szerkesztés]

Történelmi[szerkesztés]

Luzern óvárosa kilátással a Reuss folyóra
Mivel a várost kettészeli a Reuss folyó, több híd is épült rajta. A leghíresebb az 1332-es építésű, 170 méter hosszú Kapellbrücke, amely a világ legidősebb fedett fahídja. A híd nagy része 1993-ban leégett, de mivel 1960-ban renoválták és minden elemét gondosan regisztrálták, a tűzvész után rekonstruálni tudták. A homlokzatán lévő, háromszög alakú, középkori festmény viszont menthetetlenül odaveszett. A híd közepén található Luzern egyik ismertetőjele, a nyolcszögletű alapra épült víztorony. A híd és a torony a város védelmi vonalának részét képezték, ezért a torony oldalán magasabbak a korlátok.
  • Altstadt (Óváros)
  • Rathaus (Városháza) épült 1602–1604 között, neoreneszánsz stílusban, parasztházas tetővel
  • Spreuerbrücke (híd)
  • Museggmauer és Museggtürme (az északi védelmi vonalat alkotó városfal és az őrtornyok 1350–1403 között épültek)
  • Löwendenkmal (Oroszlánemlékmű) (Bertel Thorvaldsen, 1819)
  • Nadelwehr (1860)
  • Matthäuskirche – neogótikus templom
  • Jesuitenkirche – barokk stílusú jezsuita templom
  • Hofkirche – a legjelentősebb reneszánsz templom Svájcban
  • Peterskapelle – kápolna
  • Gotthardgebäude – neoreneszánsz épület

Múzeumok[szerkesztés]

  • Verkehrshaus der Schweiz – közlekedési múzeum. A legnagyobb és a legtöbbet látogatott múzeum Svájcban. Nagy gyűjteménye van mozdonyokból, autókból, hajókból és repülőgépekből. Tartalmaz továbbá egy IMAX-mozit, egy nagy planetáriumot és egy 200 m²-es légifotótérképet Svájcról, amelyre rá szabad lépni.
  • Bourbaki-Panorama – a világ legnagyobb panorámakörképe (Edouard Castres, 1881)
  • Richard-Wagner-Museum – Richard Wagner szobái és klasszikus hangszerekből álló gyűjteménye egy idillikus vidéki házban, ahol rendszeresen rendeznek zenei és költészeti esteket.
  • Sammlung Rosengart – Pablo Picasso és Paul Klee munkái
  • Picasso-Museum – rajzok és grafikák a Rosengart gyűjteményből
  • Hans Erni Museum – A híres luzerni festő, Hans Erni múzeuma a fent említett Verkehrshausban található.
  • Kunstmuseum Luzern – Művészeti Múzeum
  • Alpineum Luzern – 3D-Alpok-Panoráma/Dioráma
  • Gletschergarten – Közvetlenül az oroszlánemlékmű mellett található. Luzern területét mutatja be a Würm-glaciálisban 20 000 évvel ezelőtt illetve szubtrópusi éghajlattal 20 millió évvel ezelőtt.
  • Historisches Museum – A Történeti Múzeum, mely elevenen és testközelből mutatja be a történelmet.
  • Naturmuseum Luzern – Közép-Svájc állat- és növényvilágát mutatja be.

Modern építészet[szerkesztés]

Kulturális és Kongresszusi Központ
  • Kultur- und Kongresszentrum Luzern (KKL) – kulturális és kongresszusi központ közvetlenül a tóparton (építész: Jean Nouvel, 1999)
  • Pályaudvar (1991)
  • Hotel – szintén Jean Nouvel tervezte étteremmel és bárral. A Sempacherstrasse 14. sz. alatt található.
  • Schönbühl lakóház (épült: 1965–1968, építész: Alvar Aalto)

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

  • A 2118 méter magas Pilátus-hegyen van a Pilatussee tó, amely egy monda szerint Pontius Pilatus nyugvóhelye, ezért a középkorban szigorúan tilos volt megmászni. 2008-ban a hegy mindkét oldalról megközelíthető volt. Az alpnachi oldalról a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja visz fel, a luzerni oldalról pedig egy Panorama-Gondelbahn és egy libegő. Luzernből az 1-es busszal 15 perc a „Pilatus” megálló, onnan 5 perc gyalog a „Talstation” megálló.
  • A Rigi hegy a „hegyek királynőjeként” is ismert. Ott építették Európa első hegyi vasútját.
  • Az öt darab kerekes gőzhajó (Uri, Stadt Luzern, Unterwalden, Gallia és Schiller) alkotja a világ legnagyobb aktív édesvízi gőzhajóflottáját. (A Luzerni-tó Hajózási Társaság, németül Schifffahrtsgesellschaft des Vierwaldstättersees, röviden SGV kezelésében.)

Rendszeres rendezvények/fesztiválok[szerkesztés]

  • A luzerni farsang (Luzerner Fasnacht) hamvazószerdáig tart az azt megelőző csütörtöktől (torkos csütörtök, németül Schmotziger Donnerstag)
  • A luzerni Óvárosfesztivált (Luzerner Altstadtfest) június utolsó hetében rendezik meg a Reuss két partján, 17 helyszínen.
  • A Fumetto képregényfesztivált minden évben tavasszal rendezik meg.
  • A Luzerni Blues Fesztivált (Lucerne Blues Festival) 1995 óta rendezik meg, és már több díjjal kitüntették.
(2006-ban például a „Keeping The Blues Alive“-díjat nyerte el, amelyet akkor adtak legelőször Amerikai Egyesült Államokon kívüli rendezvénynek.)
  • A Lucerne Festival (korábban Musikfestwochen) egy zenei fesztivál, ahol a világ legjobb szimfonikus zenekarai közül is lépnek fel a fent említett KKL-ben.
  • Blue Balls Festival - Nyaranta megrendezett Jazzfesztivál.
  • Seenachtsfest - Augusztus elsején, a svájci nemzeti ünnepen rendezik meg tűzijátékkal.
  • A Rose d’Or (Aranyrózsa) tévéfesztivált 2004 óta évente rendezik meg Luzernben.
  • A Funk am See ingyenes szabadtéri koncert kétévente (minden páros évben) a Lido-gyepen (Lido-Wiese) a Közlekedési Múzeum előtt pop, rock és hiphop témában.
  • Spitzenleichtathletik Luzern - évente megrendezett, nemzetközi atlétikai találkozó.
  • Luzerner Stadtlauf - évente megrendezett futás az ó- és újvároson át.
  • Luzerner Mittelalter Spektakel - 2001 óta rendezik meg évente ezt a háromnapos középkori témájú fesztivált. Banketteket, workshopokat, koncerteket és sok más akciót szerveznek. Ennek keretében 2004 óta a Franziskanerplatzot középkori vásártérré alakítják.

Lakosság[szerkesztés]

1975-ben még mintegy 75 000 főből állt Luzern lakossága. Ez 2006 végére 57 890 főre csökkent, ami részben annak tudható be, hogy az emberek a városhatáron kívülre költöztek. Az agglomeráció népessége körülbelül 200 000 fő a környező településeken, nevezetesen Horw, Kriens, Littau, Emmen, Ebikon, Adligenswil, Meggen, Buchrain és Dierikon községekben.

Közlekedés[szerkesztés]

A város és az agglomeráció megközelíthető síneken, közúton és vízen is.

A Svájci Szövetségi Vasút (németül Schweizerische Bundesbahnen, röviden SBB), a Zentralbahn és a BLS AG szolgáltat vasúti közlekedést távolsági, regionális és S-Bahn tekintetében. Közúti szolgáltatást nyújt buszokkal a Verkehrsbetriebe Luzern, az Auto AG Rothenburg, a Rottal AG és a Postauto. A környező községek viszonylatában vízi személyszállítással a kerekes gőzhajóiról híres SGV foglalkozik. Ezek a vállalkozások mind Luzern város és Luzern régió megbízásából működnek.

Áthalad a városon (részben alagútban) észak-déli irányban az A2 autópálya. A Reussporttunnel alagút Svájc egyik legforgalmasabb autópályaszakasza. A fel- és lehajtók (északról délre haladva) a következők: Emmen-Süd, Luzern-Zentrum, Luzern-Kriens és Luzern-Horw. Emmen-Süd az északi kerületekbe vezet, Kriens és Horw pedig a déli kerületek felé célszerűbb, mint a Luzern-Zentrum. A közúti közlekedési hivatal Strassenverkehrsamt Kriensnél található az autópályán, a körforgalom közelében.

Felsőfokú képzés[szerkesztés]

2000-ben alapították meg a Luzerni Egyetemet az ország tizedik egyetemeként. Teológiai, Bölcsész és Jogi karokkal rendelkezik. Emellett Luzern a Középsvájci Szakfőiskola (Fachhochschule Zentralschweiz, röviden FHZ) központja is, annak öt részintézményével. A Középsvájci Tanárképző Főiskola (Pädagogische Hochschule Zentralschweiz, röviden PHZ) egyik központja a három közül (Schwyz, Zug, Luzern).

Luzernben található továbbá a MAZ (a svájci újságíróképző), a HSL (Höhere Fachschule für Sozialpädagogik), az SHL (Schweizerische Hotelfachschule Luzern) és a Svájci Hadsereg által működtetett HKA (Schule der höheren Kaderausbildung).

Politika[szerkesztés]

A város elnöke Urs W. Studer (1996 óta pártonkívüli, korábban az akkori LP, mai nevén FDP tagja volt). A városi tanács (a végrehajtó hatalom) 5 tagból, a parlament (a törvényhozó hatalom) 48 tagból áll.

Partnervárosok[szerkesztés]

Kulináris különlegességek[szerkesztés]

Sok kulináris különlegesség származik Luzernből, mint például a Birnenweggen, a luzerni mézeskalács, a Chügelipaschtete vagy Fritschipastete húspástétom, a Lozärner Rägetröpfli (csokoládés bonbon) és a Lozärner Chatzestreckerli.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luzern&oldid=27048745”