Appenzell Innerrhoden kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Appenzell Innerrhoden Kanton
Canton Appenzell Innerrhoden
 Appenzell Innerrhoden kanton zászlaja
Appenzell Innerrhoden kanton zászlaja
 Appenzell Innerrhoden kanton címere
Appenzell Innerrhoden kanton címere
Kanton Appenzell Innerrhoden in Switzerland.svg

Fővárosa Appenzell
é. sz. 47° 18′, k. h. 9° 24′
Legnagyobb város Appenzell
Államforma köztársaság
Vezetők
Az Államtanács elnöke Daniel Fässler
Hivatalos nyelv német
Autonómia típusa a Svájci Konföderáció tartományaként
csatlakozás a Svájci Konföderációhoz 1513

Tagság (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban Svájcban 26.
Becsült 15 549 fő (2012)
Rangsorban Svájcban 26.
Népsűrűség 90 fő/km²
Főbb etnikumok németek
Vallások római katolikus és protestáns
Írástudatlanság kb. 0%
Földrajzi adatok
Terület 173 km²
Rangsorban Svájcban 25.
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem svájci frank (CHF)
Internet TLD .ch
Közlekedés iránya jobb oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Appenzell Innerrhoden Kanton témájú médiaállományokat.

Az Appenzell Innerrhoden kanton a legkisebb népességű kanton a Svájci Államszövetségben, terület alapján pedig a második legkisebb Baselstadt (Bázel-Város) kanton után. Ez volt az utolsó kanton Svájcban, ahol megadták a nőknek a szavazati jogot (1991).

Történelem[szerkesztés]

A terület az ókorban a Római Birodalomhoz tartozott és kelta törzsek lakták. A mai kanton közepén a 11. században apátságot hoztak létre. A 14. század közepén, 1360 körül több konfliktus is kitört a mai kanton területén az adók, az egyházi és földesúri tizedek és a legeltetés miatt az Appenzell-t irányító apát és a gazdálkodók (jobbágyság) között. Mindkét fél szerette volna, hogy a birodalom megvédje jogaikat.

Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez[szerkesztés]

Appenzell 1513-ban független lett és csatlakozott a Svájci Konföderációhoz. Az apátság és a kanton lakosai között azonban egyre nagyobb konfliktusok voltak. Miután - mint később kiderült sikertelenül - tárgyalások kezdődtek Appenzell és az apátság között, a két fél próbált egy békeszerződést kötni. A szerződést végül sikerült megkötni. Az apát békét kötött az appenzelliekkel. Még a múlt század elején, 1403-ban Schwyz és Appenzell Innerrhoden szövetséget kötöttek és legyőzték az osztrákokat (a Német-római Birodalom akkori vezéreit), ezt tudták később felhasználni az apátság ellen. A reformáció 1522-ben érkezett meg a kantonba, így a 16. század második felére a kanton többsége protestáns vallású lett. Napjainkban azonban a német többségű kantonban a katolikusok vannak többségben. A kantonban az 1520-as évektől háború dúlt a katolikusok és a protestánsok között. A Landesgemeinde (a kanton országgyűlése) 1525 áprilisában kiadott egy vallási rendeletet, ami eredetileg biztosította a vallásszabadságot, a törvényt azonban valójában senki nem vette komolyan. Miután a Kappel környékén vívott második vallási háború véget ért, a két vallás hívei békét kötöttek. A terület 1798 és 1803 között a Helvét Köztársaság része volt.

1991-ben a Landesgemeinde szavazati jogot adott a nőknek, miután néhány nő megnyerte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon folytatott pert Appenzell Innerrhoden ellen. 2009-ben népszavazást tartottak a minaretépítési tilalommal kapcsolatosan.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Appenzell Innerrhoden a legkisebb népességű svájci kanton, népessége alig éri el a 16 ezer főt. Ennek ellenére saját kormánya és parlamentje van. A helyi parlament, a Grosser Rat (Nagytanács) és a helyi kormány (Canton Rat, Kantoni Tanács vagy Államtanács) együttesen vezeti a kantont. A Nagytanácsnak 50 képviselője van, míg a kormánynak jelenleg 7.

A kormány tagjai[szerkesztés]

A kormány vezetője a kanton elnöke, Daniel Fässler, a Landammann, azaz államfő, szó szerint államember vagy országember. A kanton alelnöke Roland Inauen nyugalmazott Landammann, aki egyben az Oktatási Minisztérium elnöke. A kantoni elnök jelenleg a Gazdasági Minisztérium feje. Antonia Fässler, a kanton nőjogi bizottságának elnöke, egyben a kanton "Frauenman"-ja, azaz nővezetője egyben az Egészségügyi és Szociális Minisztérium elnöke. Thomas Rechsteiner kantoni kincstárnok tölti be az Infrastruktúrális Bizottság vezetését, azaz ő a Finanzdepartement elnöke. Lorenz Koller a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumot vezeti, továbbá a Landammann egyik kisebb helyettese departement azaz kormányzói minőségben. Stefan Sutter kantoni főépítész vezeti a Civil - és környezetvédelmi Minisztériumot. Martin Bürki, a svájci hadsereg zászlósa, az Appenzell Innerrhoden-ből származó svájci katonák közül a legmagasabb rangú zászlós vezeti az Igazságügyi, rendőrségi és katonai Minisztériumot azaz Departement-et, melyet magyarul kb. kormányzótanácsnak nevezhetünk. Így a védelmi ügyeket irányító minisztérium(ok), jelenleg az Igazságügyi, Rendőrségi és Katonai Minisztérium első embere Lorenz Koller mezőgazdasági és erdészeti miniszterhez hasonlóan departement azaz kormányzó, tehát a Landammann kisebb helyettese. Martin Bürki zászlós és Roland Inauen nyugalmazott Landammann kivételével minden miniszter a CVP párt tagja, a másik két tag pedig független: Inauen nyugdíjazása miatt, Bürki pedig katonai pályája miatt nem tagja a CVP-nek.

Közigazgatás[szerkesztés]

A kanton 6 kerületre oszlik, ezek közül Oberegg kerület a kanton többi kerületével nem határos, mivel az egy exklávé a kantontól pár kilométerre északkeletre. Oberegg kerület két kantoni exklávéból áll, melyek Svájc más kantonjaival határosak.

A kerületek listája[szerkesztés]

  • Appenzell, lakossága 5726 fő
  • Rute, lakossága 3452 fő
  • Schwende, lakossága 2132 fő
  • Oberegg, lakossága 1896 fő
  • Gonten, lakossága 1448 fő
  • Schlatt-Haslen, lakossága 1135 fő

Demográfia[szerkesztés]

A kanton lakossága 2012. december 31-én 15717 fő volt, ennek 9,76%-a, azaz 1510 fő volt külföldi állampolgár. A lakosság 81%-a római katolikus, 10%-a pedig protestáns.

Gazdaság[szerkesztés]

A kantonnak elsődleges bevételei a mezőgazdaságon belül a szarvasmarha-tenyésztésből és a tejtermelésből vannak. Az Appenzeller sajt egész Svájcban ismert.