Sankt Gallen kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sankt Gallen kanton
Karte Lage Kanton St. Gallen 2015.png
Sankt Gallen kanton címere
Sankt Gallen kanton címere
Sankt Gallen kanton zászlaja
Sankt Gallen kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország  Svájc
Népesség
Teljes népesség 75 538 fő (2015. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 668 m
Terület 2025,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Gallen kanton (Svájc)
Sankt Gallen kanton
Sankt Gallen kanton
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 20′, k. h. 9° 10′Koordináták: é. sz. 47° 20′, k. h. 9° 10′
Sankt Gallen kanton weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Gallen kanton témájú médiaállományokat.

Sankt Gallen (svájci német dialektusban Sanggale, franciául Saint-Gall, olaszul San Gallo, rétorománul Son Gagl) Svájc egyik kantonja az ország északkeleti részén. 2013-ban 491 699 lakosa volt. Székhelye Sankt Gallen városa.

Története[szerkesztés]

Sankt Gallen történelmi területei

Sankt Gallen kantont Bonaparte Napóleon hozta létre mesterségesen különböző történelmi területekből és birtokokból az 1803-as rendeletével, melyben az addigi Helvét Köztársaság helyett megalapította a Svájci Államszövetséget. A kanton területének mintegy fele a Sankt Gallen-i apátság birtokaiból származik.

A kolostor története i.sz. 612-ig megy vissza, amikor az ír Szent Gál remetelakot épített a helyén. 720-ban az alemann Szent Otmár alapította meg az apátságot, melyet Gálról nevezett el. 926-ban a kalandozó magyarok kifosztották a kolostort és a környező várost. 1205 körül a kolostor apátja a Német-római Birodalom önálló egyházi vazallusa lett. 1405-ben Appenzell fellázadt az apát uralma ellen, sikeresen elszakadt és csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. 1415-ben Sankt Gallen város szabadságjogokat vásárolt Zsigmond császártól, a század végére pedig teljesen elszakadva az apátsági függéstől, szabad birodalmi városi jogokat kapott. 1468-ban a kolostor megszerezte a Toggenburg grófok birtokait. Mind a város (1454-ben), mind a kolostor (1451-ben) társult tagként csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, de Appenzellel ellentétben nem kívántak teljes jogú kanton lenni.

A reformáció idején a város polgármestere, Joachim Vadian protestáns hitre térítette Sankt Gallent, míg a kolostor természetesen a katolikus hit bástyája maradt. A feltüzelt városi lakosság azonban kiűzte a szerzeteseket a városból és leszaggatta a szentképeket a városi templomokból.

1798-ban a francia megszállás után létrehozták a Helvét Köztársaságot. A kanton mai területének északi fele Säntis kantonhoz, a déli pedig Glarus egyes részeivel Linth kantonhoz került. Az apátságot 1798. szeptember 17-én felszámolták, Pankraz Vorster apát pedig Bécsbe menekült. Az új kormányzat által kivetett adók és a kolostor bezárása miatt lázadások törtek ki. A második koalíciós háború idején, 1799-ben az osztrák hadsereg bevonult Sankt Gallenbe és rövid időre visszaültette az apátot korábbi helyére. Az 1803-as mediációs törvénnyel Napóleon megszüntette a Helvét Köztársaságot és létrehozta a kantonok konföderációját, a Svájci Államszövetséget. Ekkor hozták létre Sankt Gallen kantont az apátság, Sankt Gallen szabad város, Rapperswil, a pfäfersi kolostor, Sargans grófság és a rheintali, sax-forsteggi, hohensaxi, werdenbergi, windeggi és uznachi birtokok összeolvasztásával. A kanton alkotmányát 1814-ben hozták létre, amelyet később többször módosítottak, utoljára 2001-ben.

Földrajza[szerkesztés]

Hegyi tó (Gigerwaldsee) Sankt Gallenban

Sankt Gallen kanton Svájc északkeleti felén helyezkedik el. Északon Thurgau kanton és a Boden-tó (és azon keresztül Németország Baden-Württemberg tartománya), keleten Ausztria Vorarlberg tartománya és Liechtenstein, délen Graubünden, Glarus és Schwyz kantonok, nyugaton pedig Zürich kanton határolja. Sankt Gallen teljesen körbeveszi Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden kantonok területét.

A kanton legfontosabb folyói a Rajna, a Thur, a Linth és a Seez. A Rajna és a Boden-tó északi síkságait délen az Appenzelli Alpok és a Glarusi Alpok váltják fel. A legnagyobb tavak a Boden-tó, a Zürichi-tó és a Walen-tó, de valamennyin más kantonokkal osztozik. Legalacsonyabb pontja a Boden-tó (398 m), a legmagasabb pedig a 3251 m magas Ringelspitz. Részben a kanton területére esik a sardonai tektonikus törésvonal, melyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított.

Sankt Gallen területe 2025,54 km2, melyből 980 km2-t a mezőgazdaság hasznosít, 620 km2 pedig erdő. 259 km2-t tesznek ki a magashegyek, gleccserek és folyók, 176 km2-t pedig a települések és utak.

Közigazgatás[szerkesztés]

Sankt Gallen választókörzetei

2003 óta Sankt Gallent a korábbi kerületek (Bezirke) helyett 8 választókörzetre (Wahlkreise), valamint 86 önkormányzatra osztják:

Népesség[szerkesztés]

A lakosok többsége német anyanyelvű (88%) és katolikus (52%), míg 28%-uk evangelikus vallású. A nagyobb városok Sankt Gallen (69 700 lakos), Jona (18 100 lakos), Wil (17 500 lakos) és Gossau (17 000 lakos).

Gazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság legfontosabb az ága a szarvasmarhatenyésztés a hegyi legelőkön, valamint az északi síkvidéken a gyümölcs- és szőlőtermelés.

Az ipar főbb ágai az optikai, pirotechnikai, vegyi termékek és gyógyszerek gyártása. Jelentős a turizmus, Bad Ragazban és St. Margrethenben termálfürdő is található.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of St. Gallen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. https://www.pxweb.bfs.admin.ch/Selection.aspx?px_language=de&px_db=px-x-0102010000_104&px_tableid=px-x-0102010000_104\px-x-0102010000_104.px&px_type=PX