Jura kanton
| Jura köztársaság és kanton (République et Canton du Jura) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Svájc | ||
| Gépkocsijel | JU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 548 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 435 m | ||
| Terület | 838,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′, k. h. 7° 09′47.366667°N 7.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 7° 09′47.366667°N 7.150000°E | |||
 | |||
| Jura köztársaság és kanton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jura köztársaság és kanton témájú médiaállományokat. | |||
Jura köztársaság és kanton vagy Jura kanton (franciául République et Canton du Jura) Svájc egyik kantonja. Az ország 26 kantonja közül az 1979-ben alapított Jura a legfiatalabb. Svájc északnyugati részén helyezkedik el, székhelye Delémont. Hivatalos nyelve a francia. Lakosainak száma 2012-ben 70 942 volt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mai kanton területének legnagyobb részét Burgundia királya 999-ben a bázeli püspöknek adományozta. A püspökség több mint 800 éven át önálló fejedelemség volt a Német-római Birodalom keretein belül. A kanton nagyrészt egybeesik a bázeli hercegpüspökség egykori birodalmi részeivel, és úgy látja, hogy államisága erősen a Raurák Köztársaságban gyökerezik. A vesztfáliai béke után a Jura a szomszédos Svájci Konföderációval ápolt szoros kapcsolatokat. A napóleoni háborúk utáni bécsi béke (1815) értelmében a régiót Bern kantonhoz csatolták, ami nagy felzúdulást okozott a francia nyelvű és katolikus vallású lakosok körében, mert a berniek többnyire németül beszélő protestánsok voltak.
A második világháború után mozgalom indult a Berntől való elszakadásra. Hosszú, sokszor erőszakos küzdelem (mely során a Les Béliers ifjúsági szervezet gyújtogatott is) után 1977-ben fogadták el a Jura alkotmányát. 1978-ban országos népszavazást tartottak, a következő évben pedig Jura kanton teljes jogú tagként csatlakozott a Svájci Államszövetséghez. Függetlenségét minden évben június 23-án ünnepli. A régió franciául beszélő, de protestáns vallású lakossága azonban az elszakadás ellen szavazott és a Berni kanton része maradt (ún. Berni Jura). A döntést az is befolyásolhatta, hogy Bern gazdaságilag jobb helyzetben van és itt található az államszövetség központja is. 1994 óta azonban újra felmerült a régió egyesítése, 2004-ben egy szövetségi bizottság is javasolta Berni Jurának a kantonhoz való csatolását.
A független kanton a Jura köztársaság és kanton nevet vette fel. A köztársaság szó szerepel még Ticino, Genf és Neuchâtel nevében is.
2026 január 1-vel a 7300 lakosú Moutier városa és környéke népszavazás eredményeképpen Bern kantonból Jura kantonba átkerült.[2][3]
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jura kanton Svájc északnyugati részén, a francia határnál fekszik. Északon és nyugaton Franciaország Doubs megyéjével, keleten Basel-Landschaft és Solothurn, délen pedig Bern kantonokkal határos. Területének déli része a Jura-hegységre, az északi pedig a dombos, mészkőből álló Jura-fennsíkra esik. Nagyobb folyói a Doubs (a Saône mellékfolyója) és a Birs (a Rajna mellékfolyója).
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kantont 4 kerületre és 64 községre (önkormányzatra) osztják. Kerületei:
 |
|
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kanton lakossága 2012-ben 70 942 volt, akik szinte valamennyien francia anyanyelvűek, csak egyetlen községben, Ederswilerben beszélnek németül. 57%-uk római katolikusnak, 8,3%-uk evangélikusnak, 9,8-uk pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. 2007-ben 8 195 külföldi, a teljes lakosság 11,8%-a élt a kanton területén.
| Korábbi népességi adatok | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Teljes népesség | Francia nyelvű | Német nyelvű | Evangélikus | Katolikus | Egyéb | Zsidó | Muzulmán | Nincs vallása | Svájci | Külföldi |
| 1850 | 44,921 | 1,010 | 43,810 | 101 | 42,217 | 2,704 | |||||
| 1880 | 52,116 | 46,257 | 5,898 | 3,708 | 48,095 | 14 | 235 | 47,873 | 4,503 | ||
| 1900 | 57,575 | 49,098 | 7,272 | 7,063 | 50,289 | 15 | 195 | 51,784 | 5,791 | ||
| 1950 | 59,554 | 50,517 | 8,105 | 10,453 | 48,578 | 49 | 82 | 56,804 | 2,750 | ||
| 1970 | 67,325 | 55,285 | 5,723 | 10,284 | 56,476 | 1,787 | 62 | 59,000 | 8,325 | ||
| 2000 | 68,224 | 61,376 | 3,001 | 8,513 | 51,092 | 2,610 | 22 | 1,310 | 4,250 | 59,500 | 8,724 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezőgazdaság még mindig jelentős a Jura kantonban, aminek fontos ágazata a szarvasmarhatenyésztés, de lótartás is jelentékeny: Franches-Montagnes az utolsó svájci lóverseny színhelye. Az ipart főleg az óra-, textil- és dohányáru-gyártás jellemzi. 2001-ben 3578-an dolgoztak a mezőgazdaságban és nyersanyagkitermelésben, 14 109-en az iparban és 16 513-an szolgáltatói munkakörben.
2001-ben a svájci népesség 0,9%-át kitevő kanton a GDP 0,7%-át termelte meg. 2005-ben a Jura kanton lakosai a nemzeti jövedelemből 38 070 frank/fővel részesedtek, miközben a nemzeti átlag 54 031 frank volt, vagyis mindössze 70%-ot értek el. 2003 és 2005 között az átlagjövedelem 6,4%-kal nőtt, szemben a svájci átlag 5,3%-kal. A kantonbeli adók 2006-ban 26%-kal voltak magasabbak az országos átlagnál és a magas jövedelműek esetében itt voltak a legmagasabbak az adóterhek az egész országban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "dam-api.bfs.admin.ch/hub/api/dam/assets/36073801/master". Hozzáférés: 2026. január 14.
- ↑ News, Le (2026. január 2.). "Swiss town marks its move from Bern to Jura". Le News (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 22.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ "The town of Moutier now belongs to the canton of Jura". blue News (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 3378. o. ISBN 963-9257-02-8
- Sprachen, Religionen – Daten, Indikatoren Religionen Statistik Schweiz
- Ganguillet, Gilbert: Le conflit jurassien. Un cas de mobilisation ethno-régionale en Suisse, Zürich 1986.
- Harder, Hans-Joachim: Der Kanton Jura. Ursachen und Schritte zur Lösung eines Schweizer Minderheitenproblems, Frankfurt am Main 1978.
- Hauser, Claude: Aux origines intellectuelles de la Question jurassienne. Culture et politique entre la France et la Suisse romande (1910–1950), Diss. Fribourg 1997.
- Henecka, Hans Peter: Die jurassischen Separatisten. Eine Studie zur Soziologie des ethnischen Konflikts und der sozialen Bewegung, Meisenheim am Glan 1972.
- Jenkins, John R.G.: Jura Separatism in Switzerland, Oxford 1986.
- Ruch, Christian: Struktur und Strukturwandel des jurassischen Separatismus zwischen 1974 und 1994, Bern 2001.
- Schwander, Marcel: Jura. Konfliktstoff für Jahrzehnte, Zürich/Köln 1977.
- Steppacher, Burkard: Die Jurafrage in der Schweiz, München 1985.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Jura című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
