Solothurn kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solothurn kanton
Karte Lage Kanton Solothurn 2015.png
Solothurn kanton címere
Solothurn kanton címere
Solothurn kanton zászlaja
Solothurn kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság432 m
Terület791 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Solothurn kanton (Svájc)
Solothurn kanton
Solothurn kanton
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 09′, k. h. 7° 38′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 7° 38′
Solothurn kanton weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Solothurn kanton témájú médiaállományokat.

Solothurn (svájci német dialektusban Soledurn, franciául Soleure, olaszul Soletta, rétorománul Soloturn) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén. Székhelye Solothurn városa. 2013-ban 261 437 lakosa volt; többségük anyanyelve a német.

Története[szerkesztés]

Svájci népviseletek. A két középső alak solothurni öltözetet visel

A kanton területe a Solothurn város által az évszázadok során megszerzett birtokokból áll, ez jól látszik szabálytalan alakján és a Basel-Landschaft kantonba illeszkedő exklávéin. A város helyén az újkőkor óta voltak települések. A római korban Salodurum néven volt ismert. Nagy Károly birodalmának szétesése után Lothar királyságához, majd a Burgundiai Királysághoz tartozott. A 12. században a Zähringen-család szerezte meg, majd annak kihalása után 1218-ban szabad birodalmi várossá vált. 1295-ben szövetséget kötött Bernnel. 1382-ben a város csapatai részt vettek a Habsburgok elleni sempachi csatában. 1481-ben Solothurn teljes jogú kantonként csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. A reformáció idején több szomszédos kantontól eltérően Solothurn katolikus maradt. 1530 és 1792 között a városban tartotta rezidenciáját a svájci francia követ. 1798-ban franciák szállták meg a kantont, melyet beolvasztottak a Helvét Köztársaságba. 1803-ban a többi kantonnal együtt, Solothurn visszanyerte korábbi önállóságát. Az 1831-es liberális forradalom után a városi céhek elvesztették hatalmukat és a kantont a parlament irányította. Az 1840-es években a katolikus többségű Solothurn nem csatlakozott a konzervatív és katolikus Sonderbund-hoz amely 1847-ben fellázadt. Ennek megfelelően a kanton megszavazta az 1848-as új szövetségi alkotmányt. Solothurn jelenleg érvényes alkotmánya 1987-ből származik.

Földrajza[szerkesztés]

Solothurn Svájc északnyugati részén található. Északon Basel-Landschaft, keleten Aargau, délen és délnyugaton Bern, nyugaton pedig Jura kantonokkal határos. Két bázeli exklávéja révén közvetlenül határos Franciaország Haut-Rhin megyéjével. Területe 791 km². Domborzati szempontból főleg az Aare-folyó völgyében elterülő síkság jellemzi, de nyugaton már megjelennek a Jura-hegység előhegyei. Legmagasabb pontja az 1445 méteres Hasenmatt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Solothurn kanton kerületei

2005-ig Solothurnt 10 kerületre (Bezirke) osztották:

  • Bucheggberg
  • Dorneck
  • Gäu
  • Gösgen
  • Lebern
  • Olten
  • Solothurn
  • Thal
  • Thierstein
  • Wasseramt

2005-ben a kerületeket 5 választókerületté (Amtei) olvasztották össze, bár a statisztikákat továbbra is a régi kerületek alapján vezetik:

  • Bucheggberg-Wasseramt
  • Dorneck-Thierstein
  • Thal-Gäu
  • Olten-Gösgen
  • Solothurn-Lebern

A kantonban összesen 125 önkormányzat található.

Lakosság[szerkesztés]

2013 decemberében a kantonnak 261 437 lakosa volt. 2007-ben a lakosok 18,7%-a (46 898 fő) volt külföldi származású. A solothurniak között legtöbben a katolikusok vannak (44%), az evangélikusok aránya 31%.

Gazdaság[szerkesztés]

A kanton gazdaságában ma is jelentős a mezőgazdaság, bár az ipar és a szolgáltatási szektor mostanra túlszárnyalta. Az ipart az órák, ékszerek, textilek, papír, cement és autóalkatrészek gyártása jellemzi. Korábban számottevő volt a solothurni cipőkészítés is. Gösgenben atomerőmű épült, amely 1979-ben kezdte meg működését.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Solothurn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.