Rétoromán dialektusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétoromán
Furlan/ladin/rumantsch
Beszélik Olaszország, Svájc
Terület Friuli, Belluno, Bolzano (Bozen), Trento (Olaszország), Graubünden kanton (Svájc)
Beszélők száma ~900 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    újlatin nyelvek
     nyugati csoport
      galloromán nyelvek
       rétoromán
Írásrendszer Latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Friuli–Venezia Giulia (Olaszország), Svájc
Nyelvkódok
ISO 639-1 rm (romans)
ISO 639-2 fur (friuli)
roa (ladin)
roh (romans)
Rhaeto-Romance languages.svg

A rétoromán összefoglaló elnevezés a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt, egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromándialektusokra. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.

A sztenderd nyelvváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli–Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A nyelvváltozatokról szóló szócikkekben a sztenderd változatokat részletesen ismertetjük.)

Általános jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.

A dialektusok összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakori szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:

Magyar Romans dialektusok Friuli nyelv Latin
sursilvan sutsilvan surmiran puter vallader grischun
arany aur or or or or, aur, ar aur aur < AURUM
kemény dir dir deir dür dür dir dûr < DURUS
szem egl îl îgl ögl ögl egl voli < OCULUS
könnyű lev leav lev liger leiv lev lizêr < LEVIS
három treis tres treis trais trais trais trê < TRES
neiv nev neiv naiv naiv naiv nêf < NIX (NIVE)
kerék roda roda roda rouda rouda roda ruede < ROTA
sajt caschiel caschiel caschiel chaschöl chaschöl chaschiel formadi < CASEOLUS (FORMATICUS)
ház casa tgeasa tgesa chesa chasa chasa cjase < CASA
kutya tgaun tgàn tgang chaun chan chaun cjan < CANIS
láb comba tgomba tgomma chamma chomma chomma gjambe < GAMBA
tyúk gaglina gagliegna gagligna gillina giallina giaglina gjaline < GALLINA
macska gat giat giat giat giat giat gjat < CAT(T)US
minden, egész tut tut tot tuot tuot tut dut < TOTUS
alak, forma fuorma furma furma fuorma fuorma furma forme < FORMA
én jeu jou ja eau eu jau jo < EGO (EO)

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, olasz, spanyol és latin nyelven:

Nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Friuli un, une doi, dôs trê cuatri cinc sîs siet vot nûf dîs
Ladin un, na doi trei cater cinch sie set ot nef diesc
Romans in, ina dus, duas trais quatter tschintg sis set otg nov diesch
Francia un, une deux trois quatre cinq six sept huit neuf dix
Olasz uno (un), una due tre quattro cinque sei sette otto nove dieci
Spanyol uno (un), una dos tres cuatro cinco seis siete ocho nueve diez
Latin UNUS, UNA DUO, DUAE
(DUOS, DUAS)
TRES QUATTUOR QUINQUE
(CINQUE)
SEX SEPTEM OCTO NOVEM DECEM

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]