Graubünden kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Graubünden (Grisons, Grigioni, Grischun)
Karte Lage Kanton Graubünden 2015.png
Graubünden címere
Graubünden címere
Graubünden zászlaja
Graubünden zászlaja
Közigazgatás
Ország  Svájc
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 585 m
Terület 7105,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Graubünden (Svájc)
Graubünden
Graubünden
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 45′, k. h. 9° 30′Koordináták: é. sz. 46° 45′, k. h. 9° 30′
Graubünden weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Graubünden témájú médiaállományokat.

Graubünden (franciául Grisons, olaszul Grigioni; romansul Grischun) Svájc legkeletibb és egyben legnagyobb kantonja. Neve németül "szürke szövetségeket" jelent és a három középkori politikai szövetségre, az Isten Házának Ligájára, a Szürke Ligára és a Tíz Törvényszék Ligájára utal. A kantonnak három hivatalos nyelve van, a német, az olasz és a romans; ez az egyetlen kanton ahol még beszélik a rétoromán romans nyelvet.

Földrajz[szerkesztés]

A kanton fővárosa, Chur a magasból

Graubünden a maga 7105 négyzetkilométerével Svájc legnagyobb kantonja. Területének kétharmadát az Alpok magashegységei, egyötödét erdők teszik ki. A hegyekben találhatók a Rajna és az Inn forrásvidékei. Délkeleti részén fekszik Svájc egyetlen nemzeti parkja, a Svájci Nemzeti Park. A sardonai tektonikai törésvonal területét 2008-ban felvették az UNESCO világörökséglistájára. Védett terület a szintén világörökséghez tartozó Val Müstair-i kolostor környéki bioszféra-rezervátum és Parc Ela természeti park.

A Graubündeni Alpok legmagasabb pontja a 4049 méteres Piz Bernina. A hegyekben számos gleccser található, mint az Adula, az Albula, a Silvretta, a Bernina, a Bregaglia vagy a Rätikon.

Graubünden északnyugatról Sankt Gallen, nyugatról Glarus és Uri, délnyugatról pedig Ticino kantonokkal határos. Ezenkívül Olaszország Lombardia és Dél-Tirol, Ausztria Tirol és Vorarlberg tartományaival, valamint Liechtensteini Hercegséggel van közös határa. Közigazgatási központja Chur városa.

Története[szerkesztés]

A kanton területének legnagyobb része az i. e. 15-ben megalakított római Raetia provinciához tartozott. A mai fővárost, Churt akkor Curiának hívták.

A középkorban a földek nagy része a churi püspökség birtoka volt. 1367-ben megalakult a püspök túlzott hatalma ellen tiltakozó Isten Háza Liga (Gotteshausbund, Ca' di Dio), majd 1395-ben a Felső-Rajna völgyében a Grauer Bund, a Szürke Liga. A harmadik liga, a Tíz Törvényszék Ligája (Zehngerichtebund) 1436-ban alakult a kihaló Toggenburg grófok birtokán.

A kanton szerveződése felé vezetó út első lépéseként Isten Háza és a Tíz Törvényszék 1450-ben szövetségre léptek, amihez a Szürke Liga 1470-ben csatlakozott. 1496-ban a Habsburgok megszerezték a Toggenburgok birtokainak tulajdonjogát, és ekkor a ligák csatlakoztak Svájci Konföderációhoz. A három évvel később kitörő háborúban a Habsburgok vereséget szenvedtek, a ligák területét pedig különálló kantonként ismerték el a konföderáción belül. A churi püspök törvénykezési jogát 1526-ban számolták fel véglegesen.

Jörg Jenatsch

1618 és 1639 között, a harmincéves háború idején a kanton a szembenálló protestáns és katolikus frakciók csataterévé vált. Előbbieket Franciaország ás Velence, utóbbiakat Ausztria támogatta, így próbálva megszerezni a felügyeletet az alpesi hágók fölött. 1618-ban a fiatal és radikális Jörg Jenatsch lett a habsburgellenes párt feje, aki saját maga felügyelte, ahogyan Nicola Rusca főesperest halálra kínozták. Válaszul a katolikus Planta-családbeli Giacomo Robustelli hadsereget gyűjtött és fellázadt. 1620. július 18-án a lázadók bevonultak Tiranóba és öldökölni kezdték a protestánsokat. Négy nap alatt végigvonultak Valtellina völgyén és 5-600 protestánst hánytak kardélre. A többiek elmenekültek és a völgy kikerült Három Liga befolyása alól.

Jenatsch 1621 februárjában meglepetésszerűen lerohanta Rietberg várát, ahol állítólag személyesen verte agyon egy fejszével a katolikus párt vezérét, Pompeius Plantát. A gyilkosság felbátorította a protestánsokat; összegyűltek, hogy visszavegyék a völgyet, de seregük még azelőtt szétszéledt, mielőtt egyetlen katolikus várost ostrom alá vettek volna. A támadás azonban megfelelő ürügyet szolgáltatott az osztrákoknak a beavatkozásra. Október végére a Habsburgok spanyol és osztrák csapatai egész Graubündent megszállták, és a ligák kénytelenek voltak lemondani Müstair, Alsó-Engadine és Prättigau völgyről. Ezekben a völgyekben betiltották a protestáns vallást, mire Prättigau 1622-ben fellázadt, és kiűzték az osztrák helyőrséget. Ausztria ezután még kétszer, 1623–ban és 1629–ben megszállta a völgyet.

1623-ban a Ligák szövetségre léptek a franciákkal és Velencével. 1627-ben a monzoni békében a franciák és a spanyolok megállapodtak, hogy Valtellina politikai és vallási függetlenséget kap. A segítséget nyújtottak a Ligának, hogy kiűzzék a spanyol katonákat, de Richelieu nem ezután adta vissza a völgyet és nem tette kötelezővé a protestáns vallást. Ezért Jenatsch 1635-ben áttért katolikusnak és zsoldosvezérként felajánlotta szolgálatait a Habsburgoknak. A franciák erre harc nélkül visszavonultak. 1639. január 24-én egy farsangi mulatságban Jürg Jenatschot megölte egy medvének öltözött ismeretlen. Lehetséges, hogy Pompeius Planta fia volt a gyilkos, a legenda szerint ugyanazzal a fejszével ölte meg, amivel Jenatsch meggyilkolta Pompeiust. 1639-ben a Liga megállapodott a Habsburgokkal, hogy Valtellina visszatér az ő felügyeletük alá, de a lakosoknak megengedett a katolikus vallás szabad gyakorlása. 1649-ben és 1652-ben Ausztria visszaadta a korábban elvett Müstair és Alsó-Engadine völgyeket is.

1798-ban Graubünden területe a Helvét Köztársaság Raetia kantonjához került, de alig öt évvel később a Napóleon által létrehozott új Svájci Konföderáció keretén belül újra független kanton lett. Graubünden jelenlegi alkotmányát 1892-ben írták, bár az idők során mintegy harmincszor változtattak rajta. Graubünden mai címerét 1933-ban hozták létre a három liga jelképének kombinálásával.

Politikai rendszer[szerkesztés]

A kanton legfelsőbb törvényhozó testülete a Churban székelő Nagytanács (németül Grosser Rat; olaszul Gran Consiglio, romansul Cussegl Grond). 120 tagját 39 körzetben négy évre választják. A végrehajtó hatalmat a tanács által választott öttagú kormány gyakorolja.

Az alkotmány engedélyezi az önkormányzatoknak, hogy saját szintjükön választójogot adjanak a külföldi állampolgároknak. 2009-ben Bregaglia elsőként élt ezzel a jogosítvánnyal.

Graubünden kerületei

Graubündent 11 kerületre és 190 községre (önkormányzatra) osztják. A kerületek a következők:

  • Albula, központja Tiefencastel
  • Bernina, központja Poschiavo
  • Hinterrhein, központja Thusis
  • Imboden, központja Domat/Ems
  • Inn, központja Scuol
  • Landquart, központja Igis
  • Maloja, központja Samedan
  • Moesa, központja Roveredo
  • Plessur, központja Chur
  • Prättigau/Davos, központja Davos
  • Surselva, központja Ilanz

Lakossága[szerkesztés]

A nyelvek megoszlása

A kanton lakossága a 2012. december 31-i felmérés szerint 193 920 volt. 2007-ben a 28 008 külföldi állampolgár tartózkodott Graubündenben, a teljes lakosság 14,84%-a. A lakosok 38,2%-a vallotta magát katolikusnak, 26,9%-a evangélikusnak, 21,4%-a pedig felekezet nélkülinek. Jellemzően a német ajkúak evangélikusak, az olasz és romans anyanyelvűek inkább római katolikusak.

Graubünden az egyetlen svájci kanton, amelyiknek három hivatalos nyelve van: a német inkább északon elterjedt (a lakosság 68%-ának anyanyelve), a romans Engadin és Disentis/Mustér környékén (15%) és az olasz délen (10%).

A romans a rétoromán nyelv gyűjtőfogalma, amely a sursilvan, sutsilvan, surmiran, puter és vallader dialektusokat fogja össze. Nemzeti nyelvként 1938, hivatalos nyelvként pedig 1996 óta elfogadott Svájcban.

Gazdaság[szerkesztés]

A munkaképes népesség 8%-a dolgozik a mezőgazdaságban és az erdészetekben, a termés fele biogazdálkodásból származik. A mezőgazdaságban nagy szerepet játszik a szarvasmarhák, juhok és kecskék alpesi réteken való legeltetése. Churtól északra, a Rajna völgyében szőlőművelés és bortermelés is folyik. A kanton kormányzata a mezőgazdaság támogatásával igyekszik elérni, hogy az eldugottabb falvak lakossága ne költözzön a városokba.

A dolgozók 24%-át az iparban, 68%-át pedig a szolgáltatásokban foglalkoztatják. A kanton GDP-jének 14%-a származik a Davos, St. Moritz és Flims köré koncentrálódó turizmusból.

Közlekedés[szerkesztés]

A vasúti közlekedést a kanton területén túlnyomórészt a Rhätische Bahn (RhB) biztosítja metrikus nyomtávú hálózatán. Az SBB normál nyomtávú hálózatára Churban és Landquartban lehet átszállni, míg a Bernina-vasút tiranói végállomása az olasz vasúthálózattal érintkezik.

Világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Graubündenben három világörökségi helyszín is található:

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Graubünden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Graubünden kanton témájú médiaállományokat.