Genf kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Genfi köztársaság és kanton
Karte Lage Kanton Genf 2015.png
Genfi köztársaság és kanton címere
Genfi köztársaság és kanton címere
Genfi köztársaság és kanton zászlaja
Genfi köztársaság és kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország  Svájc
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 375 m
Terület 282,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Genfi köztársaság és kanton (Svájc)
Genfi köztársaság és kanton
Genfi köztársaság és kanton
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 13′ 05″, k. h. 6° 09′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 05″, k. h. 6° 09′ 58″
Genfi köztársaság és kanton weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Genfi köztársaság és kanton témájú médiaállományokat.

A Genfi köztársaság és kanton (franciául République et Canton de Genève; németül Republik und Kanton Genf; olaszul Repubblica e Canton Ginevra; romansul Republica e Chantun Genevra) Svájc legnyugatibb kantonja, melyet szinte teljes egészében körbevesz Franciaország. Népessége 2014-ben 479 158 fő volt, székhelye Genf városa.

Története[szerkesztés]

A Genfi-tó

Genf 1154-től kezdve a Német-római Birodalom független püspöksége volt. 1290-től a püspök közvetlen hatalomgyakorlását megosztotta vicedominusával, előbb a polgári bíráskodást bízva rá, 1387-től fogva pedig a város önkormányzatot kapott saját ügyeiben. 1416-tól kezdődően Szavoja hercegei törekedtek a város alávetésére, hol hűbérúri követeléssel lépve fel, hol megszerezve a püspöki széket családtagjaik számára; ezért a város az Ósvájci Konföderáció szövetségét kereste. 1541-ben Kálvin János kikiáltotta a Genfi Köztársaságot és két évvel később alkotmányt (Édits civils) vezettek be. Genf nem csatlakozott a az Ósvájci Konföderációhoz, de annak protestáns kantonjaival "örökös szövetséget" kötött 1584-ben.

A francia forradalom hatására 1794 februárjában új, forradalmi alkotmányt fogadott el a város-köztársaság. Robespierre halála után 1796-ban ellenforradalmi rezsim vette át a hatalmat Genfben, ami 1798-ban kiváltotta a francia inváziót. Franciaország annektálta Genfet és Léman megyéhez csatolta. Napóleon bukása után az általa annektált területek felszabadultak és 1815-ben Genf (kisebb francia és szavojai területekkel kiegészítve) 22. kantonként csatlakozott az új Svájci Államszövetséghez. A kanton alkotmányát 1847-ben hozták, amit azóta néhány ízben módosítottak.

Földrajza[szerkesztés]

Genf Svájc legnyugatibb kantonja. Területe 282,48 km2. Szinte teljes egészében francia területtel van körbevéve: nyugaton Franciaország Ain megyéjével, keleten és délen Haute-Savoie megyével, északon pedig Vaud kantonnal határos. A kanton a Genfi-tó nyugati végét veszi körbe, ott ahol a Rhône folyó ered belőle. A második legnagyobb folyó az Arve, amely Genf városánál torkollik a Rhône-ba. A kanton legmagasabb pontja az 516 méteres Les Arales.

A kantonhoz tartozik a Genfi-tó partján fekvő Céligny két apró exklávéja, melyet Vaud kanton területe vesz körül.

Közigazgatás[szerkesztés]

Genf kanton önkormányzatai

Genf kanton végrehajtó kormányzata, az Államtanács hét főből áll, akiket négy évre választanak. A törvényhozó testület a 100 képviselői helyből álló Genfi Nagytanács. A svájci gyakorlatnak megfelelően az alkotmány bármely változtatását népszavazásnak kell jóváhagynia. Ezenkívül népszavazással bármely törvény eltörölhető, ha ezt legalább 7 ezer szavazópolgár kezdeményezi, 10 ezer aláírással pedig új törvény kezdeményezhető.

A kis területű kantonban nincsenek kerületek. A kantont 45 önkormányzatra osztják. Városai közül 10 haladja meg a tízezres lakosságot (2007): Genf (188 174), Vernier (32 038); Lancy (27 548); Meyrin (20 793); Carouge (19 114); Onex (17 328); Thônex (13 251); Versoix (12 468); Grand-Saconnex (10 607) és Chêne-Bougeries (10 148).

Népesség[szerkesztés]

A kanton lakossága 2014 júniusában 479 158 fő volt - többségük anyanyelve a francia -, ebből 194 632 (40,1%) volt külföldi állampolgár. A külföldiek közül legtöbben portugálok (36 518), franciák ( 27 231) és olaszok (20 591) voltak; összességében 73%-uk európai, 9,1%-uk afrikai, 9,0%-uk pedig amerikai országból származik. A lakosok 35,4%-a a kantonban született, 23,7% pedig Svájc más területeiről költözött ide.

Kálvin János óta Genf mindig is a protestáns kereszténység egyik fellegvára volt. A 20. századi bevándorlások következtében azonban a katolikusok aránya megnőtt és ma eléri a 36,6%-ot. 5,4% egyéb keresztény felekezetekhez, 5,5% az iszlámhoz, 5,9% pedig egyéb vallásokhoz tartozónak vallotta magát.

Gazdaság[szerkesztés]

A kanton gazdaságának döntő részét fővárosa teszi ki, amely nemzetközi jelentőségű kereskedelmi és pénzügyi központ. A svájci bankok jelentős része Genfben található. A munkavállalók döntő része szolgáltatói munkakörben dolgozik, ugyanis a városban számos nemzetközi szervezet (ENSZ, Vöröskereszt, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, stb) központja található meg. A kanton vidéki részein mezőgazdasági termelés (búza és szőlőtermesztés) folyik. Az iparra elsősorban a precíziós gépgyártás jellemző; Genf híres óragyártóiról.

Az kanton úthálózatának középpontjában Genf áll, az utak nagy része a földrajzi helyzet következtében nem a többi svájci kantonba, hanem Franciaországba vezet. Cointrinban található a Genfi Nemzetközi Repülőtér. 1984 óta a francia nagysebességű vonatok (TGV) Genfbe is befutnak.

A legfontosabb felsőoktatási intézmény a Kálvin által 1559-ben alapított Genfi Egyetem.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Geneva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.