Sablonvita:Újlatin nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az újlatin nyelvek csoportosítása A világ nyelvei c. szaklexikon nyelvleírásai alapján[szerkesztés]

A sablont átalakítottam a nyelvészetileg megalapozott – és a szakirodalomban is dokumentált – szempontok szerint, illetve több újlatin nyelvésszel való konzultációt követően (részletezve alább). Ezért kérem, hogy ne nyúljatok bele, hacsak nem tudtok egy olyan új, nyelvészeti forrást, amely valami egészen új felfedezést tárna fel. Jelenleg – hangsúlyozom, nyelvészetileg – ez az elfogadott besorolás; az Ethnologue szerinti több ponton is erősen vitatható és értelmetlen, és inkább etnikai–politikai nézeteken alapszik, mintsem nyelvészetieken.



  1. VNY p. 1469 [újlatin nyelvek]: „Néhány lényeges ponton (pl. főnevek többes száma, latin magánhangzóközi mássalhangzók kezelése) a nyugati ~ együttesen állnak szemben a keletiekkel; a két terület határa a La Spezia és Rimini északolasz városok közé húzható képzeletbeli vonal, amely így az adott szempontokat tekintve, az olasz nyelvterületet is kettéosztja: északira és délire, ill. keletire és nyugatira.”
  2. VNY p. 1469: „iberoromán (a római kori Hispánia területén kialakult nyelvek)”
  3. A lexikon a „spanyol” címszó alatt tárgyalja mint „aragónai nyelvjárás” (VNY p. 1263: „A ránk maradt első spanyol szövegek ún. Glosszák, azaz egyházi latin kéziratok (prédikációk, bűnbánati előírások) lapszéleire és sorközeibe iktatott ~ nyelvű szómagyarázatok; a legrégebbiek a San Millán-i és silosi kolostorból származnak, és aragóniai-navarrai nyelvjárásban készültek a X. sz.-ban”).
  4. VNY p. 1469: „galloromán (galliai) nyelvek”
  5. A többes szám, valamint a magánhangzók közötti [p, t, k] zárhangok kezelése tekintetében a nyugati újlatin nyelvekhez sorolandó; egyéb vonatkozásban azonban a dél-itáliai nyelvváltozatokkal (szicíliai, calabriai), valamint a korzikaival mutat egyezéseket.
  6. A lexikonban csak „olasz” és „korzikai” bejegyzés található; a többi nyelvváltozatot olasz nyelvjárásként kezeli.
  7. Történetileg toszkánai nyelvjárás (ahogy a sztenderd olasz alapja is), hangtanilag azonban a szárdhoz, valamint a dél-itáliai dialektusokhoz áll közelebb.
  8. VNY p. 1469: „keleti romanitás: román, valamint a már kihalt dalmát.”
  9. A lexikon e nyelvváltozatokat a „román” címszó alatt, csak mint „román nyelvjáráscsoport”-okat tárgyalja.

Kategórizálás[szerkesztés]

Bajt okoz, hogy a sablon automatikusan bekategorizálja a cikkeket, amikbe beillesztik. Lásd: [1]. WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. július 22., 23:49 (CEST)