Ethnologue

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Ethnologue (teljes angol címén: Ethnologue: Languages of the World, azaz „Etnológus: A világ nyelvei”) nyomtatott és internetes formában is elérhető nyelvkatalógus.[1] Kibocsátója a SIL International (korábban ismert nevén Summer Institute of Linguistics, „Nyári Nyelvi Intézet”) keresztény nyelvészeti szolgáltató szervezet, melynek célja a kevésbé ismert nyelvek tanulmányozása a nyelv fejlődésének elősegítésére, valamint hogy – az adott nyelv beszélőivel együttműködve – beszélőiket saját nyelvükön írt Bibliával lássa el.[2] A Linguasphere Observatory Register mellett jelenleg a legteljesebb elérhető adatbázis a világ nyelveiről.

Rövid történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009-ben kibocsájtott 16. kiadás 7358 nyelv adatait tartalmazza (szemben a 2005-ös 15. kiadás 6912, és a 2000-es 14. kiadás 6809 nyelvével). Megadja a beszélők számát, földrajzi területét, dialektusait, a nyelvek neveit (az adott nyelv elsődleges nevén kívül felsorolja a nyelvnek a beszélői által, a hivatalos kormányzati szervek, a külföldiek és a szomszédos népek által használt neveit, valamint a történelem során használt különféle elnevezéseit is), valamint egyéb részleteket (pl. kölcsönös érthetőség százalékos aránya a főbb rokon nyelvekkel, az adott nyelven elérhető bibliák). A kiadvány írói szociolingvisztikai módszerekkel határozzák meg, hogy mi tekinthető külön nyelvnek, és mi csak dialektusnak.[3] Az Ethnologue ebben az ISO 639-3 szabvány kritériumait használja, mely elsősorban a kölcsönös érthetőségen alapszik.[4]

1984-ben az Ethnologue hárombetűs kódrendszert vezetett be az egyes nyelvek azonosítására, az úgynevezett SIL-kódot. A korábbi ISO 639-1 szabványnál ez az új kódrendszer jóval átfogóbb volt. A 14. kiadás már 7148 nyelv kódjait tartalmazta, amelyek általában nem egyeztek meg az újabb nemzetközi szabvány, az ISO 639-2 kódjaival. 2002-ben az Ethnologue-ot felkérték, hogy az ISO-val (International Organization for Standardization), a nemzetközi sztenderdek kialakítására létrehozott szervezettel együtt dolgozva hozzanak létre most már egységes kódrendszert. Az Ethnologue ma is az e munka eredményeként létrejött kódrendszert, az ISO 639-3-at használja. A 15. kiadásban már 7229 kód szerepelt. A kiadvány semlegességét néha vitatják, néha dicsérik.

Az Ethnologue nyelvcsaládjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban az Ethnologue nyelvmutatójának tizenhatodik kiadásában szereplő nyelvcsaládok listája olvasható,[5] a kontinens megadásával és az Ethnologue mutatója alapján a nyelvcsaládba tartozó nyelvek számával kiegészítve. A besorolt nyelvek mellett az Ethnologue számon tart 50 szigetnyelvet és 73 besorolatlan természetes nyelvet, továbbá 1 mesterséges, 82 kreol, 17 pidzsin, 130 jel- és 23 közvetítőnyelvet is.[5]

Nyelvcsalád Kontinens Nyelvek száma
afroázsiai Afrika/Ázsia 374
algonkin Észak-Amerika 44
altaji Európa/Ázsia 66
amto-muszan Ausztrálázsia 2
andamán Ázsia 13
andoki Dél-Amerika 2
arafundi Ausztrálázsia 3
araukán Dél-Amerika 2
arava Dél-Amerika 5
aravak Dél-Amerika 59
Arutani–Sape Dél-Amerika 2
Australian Ausztrálázsia 264
Austro-Asiatic Ázsia 169
Austronesian Ázsia/Ausztrálázsia 1257
Aymaran Dél-Amerika 3
Barbacoan Dél-Amerika 7
baszk Európa 1
Bayono–Awbono Ausztrálázsia 2
Border Ausztrálázsia 15
Cahuapanan Dél-Amerika 2
Central Solomons Ausztrálázsia 4
Chapacura-Wanham Dél-Amerika 5
Chibchan Dél-Amerika 21
Chimakuan Észak-Amerika 1
Choco Dél-Amerika 12
Chon Dél-Amerika 2
Chukotko-Kamchatkan Ázsia 5
Chumash Észak-Amerika 7
Coahuiltecan Észak-Amerika 1
dél-kaukázusi Ázsia 5
dravida Ázsia 85
East Geelvink Bay Ausztrálázsia 11
East New Britain Ausztrálázsia 7
Eastern Trans-Fly Ausztrálázsia 4
Eskimo–Aleut Észak-Amerika 11
északnyugat-kaukázusi Európa/Ázsia 34
Guahiban Dél-Amerika 5
Gulf Észak-Amerika 4
Harakmbet Dél-Amerika 2
Hibito–Cholon Dél-Amerika 2
Hmong–Mien Ázsia 38
Hokan Észak-Amerika 23
Huavean Észak-Amerika 4
indoeurópai Európa/Ázsia 439
Iroquoian Észak-Amerika 9
Japonic Ázsia 12
Jivaroan Dél-Amerika 4
kaddó Észak-Amerika 5
kajova-tano Észak-Amerika 6
karib Dél-Amerika 31
Katukinan Dél-Amerika 3
Kaure Ausztrálázsia 4
keresz Észak-Amerika 2
koiszan Afrika 27
kvomtari Ausztrálázsia 10
Lakes Plain Ausztrálázsia 20
Left May Ausztrálázsia 2
Lower Mamberamo Ausztrálázsia 2
Lule–Vilela Dél-Amerika 1
Macro-Ge Dél-Amerika 32
Mairasi Ausztrálázsia 3
maja Észak-Amerika 69
Maku Dél-Amerika 6
Mascoian Dél-Amerika 5
Mataco–Guaicuru Dél-Amerika 12
Maybrat Ausztrálázsia 2
mihe-zoke Észak-Amerika 17
miszumalpa Észak-Amerika 4
Mongol-Langam Ausztrálázsia 3
Mura Dél-Amerika 1
muszkogi Észak-Amerika 6
na-dene Észak-Amerika 46
nambikvara Dél-Amerika 7
niger-kongói Afrika 1532
nílus-szaharai Afrika 205
Nimboran Ausztrálázsia 5
North Bougainville Ausztrálázsia 4
North Brazil Dél-Amerika 1
Oto-Manguean Észak-Amerika 177
pano Dél-Amerika 28
pano-takana Dél-Amerika 6
Pauwasi Ausztrálázsia 5
Peba–Yaguan Dél-Amerika 2
penuti Észak-Amerika 33
Piawi Ausztrálázsia 2
Quechuan Dél-Amerika 46
Ramu – Lower Sepik Ausztrálázsia 32
Salishan Észak-Amerika 26
Salivan Dél-Amerika 3
Senagi Ausztrálázsia 2
sentani Ausztrálázsia 8
Sepik folyó vidéki Ausztrálázsia 56
sino-tibeti Ázsia 449
Sko Ausztrálázsia 7
Somahai Ausztrálázsia 2
South Bougainville Ausztrálázsia 9
South-Central Papuan Ausztrálázsia 22
sziú Észak-Amerika 17
Tai–Kadai Ázsia 92
Tarascan Észak-Amerika 2
Tequistlatecan Észak-Amerika 2
Tor–Kwerba Ausztrálázsia 24
Torricelli Ausztrálázsia 56
Totonacan Észak-Amerika 12
Trans–New Guinea Ausztrálázsia 477
Tucanoan Dél-Amerika 25
Tupi Dél-Amerika 76
uráli Európa/Ázsia 37
Uru–Chipaya Dél-Amerika 2
Uto-Aztecan Észak-Amerika 61
Wakashan Észak-Amerika 5
West Papuan Ausztrálázsia 23
Witotoan Dél-Amerika 6
Yanomam Dél-Amerika 4
Yele – West New Britain Ausztrálázsia 3
Yeniseian Ázsia 2
Yuat Ausztrálázsia 6
Yukaghir Ázsia 2
Yuki–Wappo Észak-Amerika 2
Zamucoan Dél-Amerika 2
Zaparoan Dél-Amerika 7

A 15. kiadás felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Contents – Tartalomjegyzék (5. oldal)
  • Abbreviations – Rövidítésjegyzék (6. oldal)
  • Introduction – Bevezetés (7–13. oldal)
  • Statistical Summaries – Statisztikai táblázatok (15–36. oldal)
  • Part I. Languages of the World – I. rész: A világ nyelveinek katalógusa, földrészenként, országonként (37–672. oldal)
  • Part II. Language Maps – II. rész: Nyelvi térképek (673–887. oldal)
  • Part III. Indexes – III. rész: Mutatók (889–1272. oldal)
    • Language Name Index – Nyelvnévmutató (891–1229. oldal)
    • Language Code Index – A nyelvek hárombetűs kódjainak mutatója (1231–1270. oldal)
    • Country Index – Országnévmutató (1271–1272. oldal)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A két változat megegyezik.
  2. http://www.sil.org/sil/
  3. Az előszó szerint: "Not all scholars share the same set of criteria for what constitutes a 'language' and what features define a 'dialect."
  4. http://www.sil.org/iso639-3/scope.asp
  5. ^ a b http://www.ethnologue.com/family_index.asp

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]