Raetia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Raetia
Raetia provincia a Római Birodalomban
Raetia provincia a Római Birodalomban
Fennállás 15 - 476
Ország Római Birodalom
Központ Augusta Vindelicorum (Augsburg)
Főbb települések Castra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck)
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek rómaiak, kelták
A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat.
A Római Birodalom, Hadrianus uralkodása idején (117-138 AD), a Duna felső folyásánál Raetia császári provinciával (a mai Svájc/Tirol/Németország a Dunától délre), ahol 125-ben nem állomásozott római légió.

Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.

Fekvése[szerkesztés]

A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.

A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.

Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]

Története[szerkesztés]

Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.

A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.

Települései[2][szerkesztés]

Raetia római kori települései
Római név Mai ország és név Leírás
Tasgaetium
Flag of Switzerland (Pantone).svg
Stein am Rhein
A Rajna Boden-tavi kifolyásánál
Constatia
Flag of Germany.svg
Konstanz
A Boden-tó déli partján
Arbor Felix
Flag of Switzerland (Pantone).svg
Arbon
A Boden-tó déli partján
Brigantium
Flag of Austria.svg
Bregenz
A Rajna Boden-tavi befolyásánál
Clunia
Flag of Austria.svg
Feldkirch
A Rajna mentén
Magia
Flag of Switzerland (Pantone).svg
Maienfeld
A Rajna mentén
Curia
Flag of Switzerland (Pantone).svg
Chur
A Rajna mentén
Cambodunum
Flag of Germany.svg
Kempten
Abudiacum
Flag of Germany.svg
Epfach
Guntia
Flag of Germany.svg
Günzburg
A Duna partján
Augusta Vindelicorium
Flag of Germany.svg
Augsburg
A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján
Submuntorium
Flag of Germany.svg
Neuburg
A Duna partján
Abusina
Flag of Germany.svg
Eining
A Duna partján
Castra Regina
Flag of Germany.svg
Regensburg
Légió állomáshelye, a Duna partján
Castra Augusta
Flag of Germany.svg
Geiselhöring
Castra Batavia
Flag of Germany.svg
Passau
Az Inn torkolatánál
Pons Aeni
Flag of Austria.svg
Rosenheim
Az Inn partján
Veldidena
Flag of Austria.svg
Innsbruck
Az Inn partján
Matreium
Flag of Austria.svg
Matri
A Brenner-hágó északi kijáratánál

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ókori Lexikon
  2. A római világ atlasza 140. o.

Források[szerkesztés]

  • Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
  • Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
  • Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.