476

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
476 más naptárakban
Gergely-naptár 476
Ab urbe condita 1229
Bahái naptár -1368 – -1367
Berber naptár 1426
Bizánci naptár 5984 – 5985
Buddhista naptár 1020
Burmai naptár -162
Dzsucse-naptár N/A
Etióp naptár 468 – 469
Hindu naptárak
Vikram Samvat 531 – 532
Shaka Samvat 398 – 399
Holocén naptár 10476
Iráni naptár 146 BP – 145 BP
Japán naptár 1136 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 3172–3173
Kopt naptár 192 – 193
Koreai naptár 2809
Muszlim naptár 151 BH – 150 BH
Örmény naptár N/A
Thai szoláris naptár 1019
Zsidó naptár 4236 – 4237

Évszázadok: 4. század5. század6. század

Évtizedek: 420-as évek430-as évek440-es évek450-es évek460-as évek470-es évek480-as évek490-es évek500-as évek510-es évek520-as évek

Évek: 471472473474475476477478479480481

Események[szerkesztés]

Nyugat- és Keletrómai Birodalom[szerkesztés]

  • Basiliscus keletrómai császárt és Flavius Armatust választják consulnak.
  • Basiliscus, aki az előző évben kiáltotta ki magát császárrá, monofizita enciklikája és az általa kivetett súlyos adók miatt elveszti az egyház és a nép támogatását. Korábbi összeesküvő-társai is ellene fordulnak és a császár nem meri elhagyni a palotáját. Flavius Armatus, aki ekkor a hadsereg főparancsnoka, tárgyalásokat kezd a korábbi császárral, Zenóval, aki megígéri neki hogy haláláig megtarthatja főparancsnoki (magister militum praesentalis) tisztségét és fiát (akit szintén Basiliscusnak hívnak) trónörökössé nevezi ki.
  • Zeno ellenállás nélkül bevonul Konstantinápolyba és foglyul ejti az egyik templomban menedéket kereső Basiliscust és családját. Mivel megígérte, hogy nem ontja a vérüket, Kappadókiába száműzi őket, ahol egy volt ciszternába vetik őket és hagyják őket éhen halni.
  • A Nyugatrómai Birodalomban Odoacer, a germán szövetséges csapatok (foederati) vezetője azt kéri Orestes régenstől, hogy osszanak földet a katonáinak, ahogyan azt korábban megígérték. Orestes ezt visszautasítja. A germánok ennek hallatán fellázadnak és Odoacert kikiáltják Itália királyává.
  • Odoacer fosztogatva Ravenna felé indul. Piacenzánál elfogja Orestest és fivérét Paulust és mindkettőjüket kivégezteti. Ezután bevonul Ravennába és letaszítja a trónról a kiskorú Romulus Augustust. Romulus birtokot kap Nápoly mellett és rangjának megfelelő, 6 ezer solidus évjáradékot. Mivel Romulust már nem követi újabb császár, a történészek ezt a pillanatot tekintik a Nyugatrómai Birodalom, és egyúttal az ókor végének.
  • A szenátus elküldi Zeno császárnak a a nyugatrómai uralkodói jelvényeket. Zeno elismeri Odoacert Itália hercegének (dux Italiae) és kéri hogy engedelmeskedjen a Dalmáciában tartózkodó utolsó, Konstantinápoly által is elismert nyugatrómai császárnak, Iulius Neposnak. Odoacer formálisan elismeri Zeno hatalmát és az ő és Iulius Nepos nevében ver pénzeket, de nem engedi Nepost Itáliába.
  • Zeno és Odoacer békét köt az észak-afrikai vandálok királyával, Geiserickel, elismerve annak hódításait. Geiseric éves adóért cserébe visszaadja Odoacernek Szicíliát, csak Lilybaeum kikötőjét tartja meg.

Kína[szerkesztés]

Az Északi Vej államban Feng özvegy császárné (Vencseng császár felesége) meggyilkoltatja 21 éves mostohafiát, Hszienvent. Hszienven 471-ben, 17 évesen lemondott a trónról fia, Hsziaoven javára, de előtte szeretőjének kivégeztetésével magára haragította Feng császárnét. A kiskorú Hsziaoven helyett Feng kormányoz régensként.

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 476 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Commons:Category:476
A Wikimédia Commons tartalmaz 476 témájú médiaállományokat.