Marsala
Marsala | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Szicília |
Megye |
|
Irányítószám | 91025 |
Körzethívószám | 0923 |
Forgalmi rendszám | TP |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 82 802 fő (2018. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 3,0 m |
Terület | 243,26 km² |
Időzóna | CET (UTC+01:00) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 47′ 53″, k. h. 12° 26′ 03″Koordináták: é. sz. 37° 47′ 53″, k. h. 12° 26′ 03″ | |
![]() | |
Elhelyezkedése
| |
Marsala weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marsala témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marsala város Olaszországban, Szicília nyugati csücskén.
Halászváros és bortermelő központ. Garibaldi 1860-ban itt szállt partra és kezdte meg hadjáratát Itália egyesítéséért.
Fekvése[szerkesztés]
Palermótól 130 km-rel délnyugatra, Trapanitól délre, Szicília legnyugatibb pontján fekvő, az Afrikai partok közelsége révén fontos kereskedelmi központ.
Marsala Petrosino, Salemi, Trapani, Mazara del Vallo és Misiliscemi községekkel határos.
Népessége[szerkesztés]
Története[szerkesztés]

A hely már az Ókortól jelentős kikötő, melynek kivételes helyzetét először a föníciaiak használták ki, akik alapjait az i. sz. e. 4. században rakták le. A punok bevehetetlennek gondolt erődítménnyel próbálták megvédeni magukat, az akkor Lylibaeum-ként nevezett helyen. A rómaiak azonban i. e. 241-ben mégiscsak sikerült elfoglalniuk. A szaracénok hódítása, 830 után a várost az arabok Marsa-al-Allah néven (Allah kikötője) nevezték, innen ered mai neve is. A települést később, 1072-ben a normann sereg szabadította fel.
Marsalának Olaszország történelmében is jelentős szerep jutott. 1860-ban partjainál léptek szárazföldre Garibaldi híres vörösingesei, akik visszaszerezték Szicíliát a Bourbonoktól, melynek egyenes következményeként létrejött az Olasz Királyság.[2]
A külföldiek manapság elsősorban a marsalai borral azonosítják a tengerparti várost. Az itteni bort meglepő módon a brit John Woodhouse fedezte fel és tette üzletté 1773-ban. Felfedező munkálatainak hatására hamarosan számtalan kiépített pincészet jött létre, mely mára óriási iparággá fejlődött. A vörös és fekete szőlőből készült nedű ma Marsala első számú gazdasági bevételi forrása.
A marsalaiak büszkék arra, hogy a sziget földrajzi adottságaiból fakadólag Szicíliában náluk a legszebbek a naplementék.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Katedrális - Canteburi Szent Becket Tamás tiszteletére épült egy 1176-ból való normann szentély helyén.
- Katedrális Múzeum (Museo degli Arazzi Fiamminghi) - benne a 16. századi spanyol uralkodó, II. Fülöp megbízásából készült ókori római témájú flamand falikárpitokkal, s összesen 1500 kiállítási, főként ókori régészeti tárggyal.
- Museo Nazionale Lilibeo - a Via Boleo-n, a part mellett található múzeum egy i. e. 3. századból való 35 méter hosszú, 17 evezős pun hadihajót őriz, benne rengeteg boroskorsóval. A hadihajó 1969-ig pihent hullámsírjában, mikor az öböl iszapjából a felszínre emelték.
- Insula Romana - 3. századi római kori ásatásról a fürdőt borító állatképes-mozaikpadlók, művészi faragások, szobrok kerültek felszínre.
- Garibaldi partraszálása
Galéria[szerkesztés]
A Katedrális Múzeum falikárpitjai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ Naptárlapok. A marsalai partraszállás. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évf., 5. sz., 11. p. – 2015. május
Források[szerkesztés]
- Szántó László: Szicília ISBN 978 963 9331 54 9
- Reader's Digest: Világjárók lexikona