475
| 475 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 475 |
| Ab urbe condita | 1228 |
| Bahái naptár | -1369 – -1368 |
| Berber naptár | 1425 |
| Bizánci naptár | 5983 – 5984 |
| Buddhista naptár | 1019 |
| Burmai naptár | -163 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 467 – 468 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 530 – 531 |
| Shaka Samvat | 397 – 398 |
| Holocén naptár | 10475 |
| Iráni naptár | 147 BP – 146 BP |
| Japán naptár | 1135 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3171–3172 |
| Kopt naptár | 191 – 192 |
| Koreai naptár | 2808 |
| Muszlim naptár | 152 BH – 151 BH |
| Szeleukida naptár | 786–787 |
| Örmény naptár | N/A |
| Thai szoláris naptár | 1018 |
| Zsidó naptár | 4235 – 4236 |
Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század
Évtizedek: 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek
Évek: 470 – 471 – 472 – 473 – 474 – 475 – 476 – 477 – 478 – 479 – 480
Események
[szerkesztés]Nyugat- és Keletrómai Birodalom
[szerkesztés]- Zeno keletrómai császárt választják egyedüli consulnak.
- Az arisztokrata Basiliscus összeesküvést szervez a barbár származása (a kis-ázsiai Isauria hegyvidékén született) miatt népszerűtlen Zeno császár elmozdítására. Miután a hadsereg (még az isauriai főtisztek is) és a trákiai gótok is fellépnek ellene, Zeno január 9-én a kincstárral együtt elmenekül Konstantinápolyból és egy erődben barikádozza el magát. Basiliscus magát nyilvánítja császárrá és meggyilkoltatja összeesküvő társai jelöltjét, Patriciust. Hagyja hogy a konstantinápolyi csőcselék meglincselje az isauriaiakat, ezzel elveszti a főtisztek támogatását, egy monofizita jellegű körlevele miatt pedig az egyház hátrál ki mögüle.
- Tűzvész pusztít Konstantinápolyban és leég a Lausus-palota. A benne őrzött, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjtemény (közte az olümpiai Zeusz-szoborral, a világ hét csodájának egyikével) elpusztul.
- Iulius Nepos nyugatrómai császár békét köt a vizigótokkal és átadja nekik a galliai Auvergne régiót, ami miatt népszerűsége lecsökken. Kiegyezik az észak-afrikai vandálokkal is és elismeri Szardínia, Korzika, a Baleári-szigetek és Szicília egy részének elvesztését. Főparancsnokát, Orestest Galliába küldi, de amikor az felismeri, hogy a hadsereg elégedetlen a császárral, inkább Ravenna ellen vonul. Iulius Nepos Dalmáciába menekül, Orestes pedig kiskorú fiát, Romulus Augustust kiáltja ki császárrá.
Korea
[szerkesztés]- Csangszu kogurjói király nagy hadjáratot indít déli szomszédja, Pekcse ellen. Elfoglalja és lerombolja a fővárost, Kero pekcsei királyt pedig két áruló menekülés közben meggyilkolja. Csangszu a királyságához csatolja a Han-folyó völgyét. Kero fia, Mundzsu délebbre, Kongdzsuba költözteti a fővárosát.
Halálozások
[szerkesztés]Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 475 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 475 témájú médiaállományokat.