Rosenheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosenheim
Rosenheim címere
Rosenheim címere
Rosenheim zászlaja
Rosenheim zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Bajorország
Polgármester Gabriele Bauer
Irányítószám 83022–83028
Körzethívószám 08031
Rendszám RO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség64 403 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 728,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület37,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″
Rosenheim (Bajorország)
Rosenheim
Rosenheim
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Rosenheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rosenheim bajorországi város és járási székhely.

Földrajz[szerkesztés]

A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.

Történelem[szerkesztés]

Rosenheim egy régi metszeten

A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.

Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.

1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.

A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.

Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.

Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.

Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wofgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.

A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Közlekedés[szerkesztés]

Közút

Itt ágazik el a híres "dreiecke"-nél a Salzburg-München és a Salzburg-Kufstein-Innsbruck autópálya.

Vasút[szerkesztés]

A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Óváros
  • Múzeumok
  • Templomok
  • Városi képtár (Städtische Galerie, Max-Bram-Platz 2) állandó és alkalmi kiállításai. Az épület előtt 1974-től Henrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Népesség[szerkesztés]

Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2022 között
Lakosok száma
17 998
46 046
38 419
58 908
59 935
60 889
61 844
63 080
63 324
64 403
1925197019752000201220142015201720192022
Adatok: Wikidata

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenheim című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)