Rosenheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rosenheim
Rosenheim Hl.-Geist-2010.JPG
Rosenheim címere
Rosenheim címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Oberbayern
Polgármester Gabriele Bauer
Irányítószám 83022–83028
Körzethívószám 08031
Rendszám RO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 60 464 fő (2013. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 623,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület37,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Rosenheim (Németország)
Rosenheim
Rosenheim
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″
Bavaria RO (town).svg
Rosenheim weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat.

Rosenheim bajorországi város és járási székhely.

Földrajz[szerkesztés]

A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.


Történelem[szerkesztés]

Rosenheim egy régi metszeten
Rosenheim St. Nikolaus u. Heilig-Geist-Kirche 01.jpg

A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.

Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.

1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.

A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.

Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.

Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.

Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wofgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.

A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Óváros
  • Múzeumok
  • Templomok
  • Városi képtár (Städtische Galerie, Max-Bram-Platz 2) állandó és alkalmi kiállításai. Az épület előtt 1974-től Henrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Népesség[szerkesztés]

Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenheim című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5

Jegyzetek[szerkesztés]