Kempten (Allgäu)

	Kempten (Allgäu)
	A városháza a Marktplatzon
; Kempten (Allgäu) címere	; Kempten (Allgäu) zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Rang	járási jogú város
Polgármester	Thomas Kiechle (CSU)
Irányítószám	87435, 87437, 87439
Körzethívószám	0831
Rendszám	KE
Testvérvárosok	Lista Sligo (1990–); Bad Dürkheim (2001–); Quiberon (1972–); Sopron (1987–); Trento (1987–);
	Népesség
Teljes népesség	69 053 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	980 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	674 m
Terület	62,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kempten (Allgäu) Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′
	Kempten (Allgäu) Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Kempten (Allgäu) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten (Allgäu) témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez.

Fekvése[szerkesztés]

Az A7 jelű autópálya mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

A várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.

1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

St. Lorenz bazilika - 1650-1666 között épült. Michael Beer és Johann Serro irányításával. Mai alakját a 18. század közepén kapta, amikor az oldalhajók falát megbontották, ekkor képezték ki a rokokó körkápolnákat. Homlokzata négyzetes tagolású, hajója gömbölyded; jelentékeny kora barokk templom.
St. Mang templom - Ez a város legrégebbi temploma, mely 1426-1440 között az egykor itt portyázó magyarok által lerombolt benedekrendi kolostor alapfalaira épült. A 66 méter magas torony mögött húzódó háromhajós bazilikát a 16. század elején bővítették.
A hercegapátok rezidenciája
CamboMare élményfürdő
Allgäu Múzeum
Alpesi Múzeum
Karácsonyi vásár
Zumstein-ház
APC Régészeti Park