Kempten (Allgäu)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kempten (Allgäu)
A városháza a Marktplatzon
A városháza a Marktplatzon
Kempten (Allgäu) címere
Kempten (Allgäu) címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Svábföld
Rang Körzeti jogú város
Polgármester Thomas Kiechle (CSU)
Irányítószám 87435, 87437, 87439
Körzethívószám 0831
Rendszám KE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 65 624 fő (2014. dec. 31.)
Népsűrűség 980 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 674 m
Terület 62,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kempten (Allgäu) (Németország)
Kempten (Allgäu)
Kempten (Allgäu)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 10° 19′
Kempten (Allgäu) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempten (Allgäu) témájú médiaállományokat.

A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Lakosainak száma 62 000 fő. Kempten a térség közlekedési csomópontja, az A7-es autópálya mellett fekszik. Az Iller folyó partján elterülő város változatos lehetőségeket kínál a szabadidő eltöltéséhez.

Fekvése[szerkesztés]

Az A7 jelű autópálya mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

A várost a görög geográfus, Sztrabón említette először Cambodunum néven, amely Raetia római provincia legjelentősebb városainak egyike, majd tartományi főváros volt, így egyike a legrégebbi német városoknak. Kambodounon néven (vár a folyó kanyarulatánál) még a kelták alapították. Római utódját, Cambodunumot 259-ben az alemannok lerombolták. Fórumának, templomának fürdőjének és lakóházainak alapjait az 1 800-as évek végén kezdték feltárni.

1289-ben I. Rudolf német király kiváltságlevelet adott a településnek, kezdetét veszi a birodalmi várossá fejlődés folyamata. 1525-ben teljes jogú szabad birodalmi város lett. 1633-ban a fejedelmi apátság és a birodalmi város kölcsönösen feldúlták egymást a császári és svéd csapatok segítségével. A fejedelmi apátság és birodalmi város Bajorország részévé vált és végül 1818-ban egyesült. 1972-ben a városhoz csatolták Sankt Mang és Sankt Lorenz településeket.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

  • St. Lorenz bazilika - 1650-1666 között épült. Michael Beer és Johann Serro irányításával. Mai alakját a 18. század közepén kapta, amikor az oldalhajók falát megbontották, ekkor képezték ki a rokokó körkápolnákat. Homlokzata négyzetes tagolású, hajója gömbölyded; jelentékeny kora barokk templom.
  • St. Mang templom - Ez a város legrégebbi temploma, mely 1426-1440 között az egykor itt portyázó magyarok által lerombolt benedekrendi kolostor alapfalaira épült. A 66 méter magas torony mögött húzódó háromhajós bazilikát a 16. század elején bővítették.
  • A hercegapátok rezidenciája
  • CamboMare élményfürdő
  • Allgäu Múzeum
  • Alpesi Múzeum
  • Karácsonyi vásár
  • Zumstein-ház
  • APC Régészeti Park

Testvérvárosai[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]