Friuli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Friuli
Udine collage.png
Flag of Friuli
Flag of Friuli
Friuli címere
Friuli címere
Egyéb nevei Friaul; Friûl; Furlanija
Ország Olaszország
Központ Udine
Főbb települések Udine, Pordenone, Gorizia
Pénznem olasz líra
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek osztrák, friuli, olasz, szlovén
Vallás római katolikus
Nyelv német, friuli, olasz, szlovén
Földrajzi adatok
Terület8240 km²
Időzóna UTC+01:00
Térkép
Fiuli 3 megyéje: Pordenone, Udine, Gorizia (délkeleten Trieszt megye már Venezia Giuliához tartozik)
Fiuli 3 megyéje: Pordenone, Udine, Gorizia (délkeleten Trieszt megye már Venezia Giuliához tartozik)
Friuli helyzete Északkelet-Olaszország térképén
Friuli helyzete Északkelet-Olaszország térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Friuli témájú médiaállományokat.

Friuli (friuli nyelven Friûl, németül: Friaul) saját kulturális és történelmi önazonossággal rendelkező régió Olaszország északkeleti részében, a szlovén határnál. Magába foglalja Friuli-Venezia Giulia autonóm régió jó részét: Udine, Pordenone és Gorizia megyéket. Trieszt megye nem tartozik hozzá.

Történelme[szerkesztés]

Az V-VI. században a bizánci, majd a longobárd uralom hagyott nyomot ezen a területen. Friulit egy kifejezetten erős hercegség jellemezte a longobárd időkben.

A VIII. század Nagy Károly (Carlo Magno) és a frankok ideje volt, Venezia Giulia területén Görz grófja alkották a nemességet, a területen horvátok és szlovének is éltek ezekben az évszázadokban.

A IX-X. században a Marca del Friuli idején a régió területe egészen nagy volt, a Garda-tóig húzódott, és a területet Verona városából próbálták irányítani még a feudális anarchia idején is, amikor az egymással versengő arisztokraták egyaránt a vezető szerep megszerzésére törekedtek.

A XII. században egy komoly területszerzés jellemezte a régiót, s már parlament is működött.

A XIV. században Udine vált az egyik legjelentősebb várossá egy patriachával az élén, ez a hatalom azonban a XV. században erősen hanyatlásnak indult.

Venezia Giulia a XIV-XV. század táján a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került. A napóleoni háborúk idején átmenetileg francia közigazgatás alá került, majd Napóleon bukása után, a bécsi kongresszus restaurációs rendelkezései alapján ismét visszakerült Ausztriához Venetóval együtt.

A Habsburg-restauráció időszakában itt is megindultak a függetlenségi harcok és az újraszerveződési mozgalmak, melyek az 1848-as forradalmakban csúcsosodtak ki és vezettek az olasz egységmozgalom kialakulásához. A 19. század közepén a Habsburg Birodalom és az itáliai egység hívei között több háború zajlott, a Második Francia Császárság segítségével terjeszkedő Olasz Királyság az 1866-os porosz–osztrák háborúban megszerezte Friuli legnagyobb részét, Venetóval együtt.

Az első világháborúban ez a folyamat folytatódott, Olaszország az antanttól kapott ígéretek alapján szerint eddigi szerzeményei megtartása mellett elfoglalhatta Tirol déli részét, a mai Trentino-Alto Adige tartományt. A két háború között erőteljes olasz betelepítés és olaszosító politika zajlott Észak-Olaszországban. A második világháború harcai ezt a vidéket sem kímélték, Olaszország 1943-as kiugrása után Venezia-Giulia átmenetileg német megszállás alá került, de a háború utáni rendezés alapvetően nem változtatta meg a területek hovatartozását. Olaszország és Jugoszlávia között évtizedekig tartó területi vita zajlott, 1975-ben sikerült Friuli-Venezia Giulia mai határait egyezményben rendezni.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friuli című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.