Gót nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gót nyelv
𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰
BeszélikHolt nyelv
Nyelvcsaládindoeurópai nyelvcsalád
   germán nyelvek
    keleti germán nyelvek
Írásrendszer Gót ábécé
A Wikimédia Commons tartalmaz 𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰 témájú médiaállományokat.

A gót (gótul: 𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺𐌰 𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰 latin betűs átírással: gutiska razda) egy kihalt germán nyelv, amit a gótok beszéltek. A nyelvet elsősorban a Codex Argenteusból, egy 4. századi bibliafordítás 6. századi másolatából ismerjük. Az egyetlen, használható korpusszal rendelkező keleti-germán nyelv. Más keleti-germán nyelvek, mint a burgund és a vandál jóformán csak személynevekből ismertek.

Germán nyelvként a gót az indo-európai nyelvcsalád része. Ez

a legkorábbi, komoly szövegemlékeket felmutató germán nyelv, de nincsenek modern leszármazottai. A legrégibb gót dokumentumok egészen a 4. századig mennek vissza. A nyelv a 6. század közepén hanyatlásnak indult, amely annak volt köszönhető, hogy a frankok legyőzték a gótokat, mely az itáliai gótok földrajzi elszigetelődéséhez vezetett. A gót túlélte a századok viharait az Ibériai-félszigeten (mai Spanyolország és Portugália) és egy 8. századi frank szerző, Walafrid Strabo leírta, hogy még mindig beszélik a Duna alsó részén és a 9. század elején Krím elszigetelt hegyi régióiban is beszélték. A gótnak hitt későbbi (9. század utáni) kéziratok már nem tartoznak ugyanahhoz a nyelvhez. Korai nyelvi korpuszai miatt nagy érdeklődésre tarthat számot az összehasonlító nyelvészek körében.

Történelem[szerkesztés]

Wulfila gót püspök vezetésével a 4. században a Bibliát gót nyelvre fordították. Ezen a bibliafordításon kívül csak kevés egyéb nyelvemlékünk van, néhány rúnaírás, a "Skeireins" c. bibliaértelmezés, egy naptártöredék és néhány oklevél maradt csak fent a 6. századból.

Miután a gót birodalmak összeomlottak, a nyelv is gyorsan eltűnt. Csak a Krím-félszigeten maradt fent a keleti gótok (osztrogótok) egy csoportja, a későbbi krími gótok, akik (a 3. századtól) egészen a 19. század elejéig a gót nyelvet is megőrizték.

Névszó ragozás[szerkesztés]

A gót nyelvben, mint a mai németben 3 nyelvtani nem található: hímnem, nőnem, semlegesnem . Ezek a szó végződése alpján általábban nem megkülönböztethetők. A szavak egyes és többes számban, továbbá 5 nyelvtani esetben ragozódnak.

Erős főnév ragozás[szerkesztés]

A deklináció[szerkesztés]

Ide a gyakori a és ja, továbbá a ritka wa tövü szavak tartoznak. Ezen szavak nagy része hím- és semlegesnemű. A ragozás a latin és görög nyelv II.deklinációjának felel meg.A gót nyelv egyik nagyon archaikus jellemzője, hogy az ide tartozó hímnemű szavak ősgermán nominativusának *-az végződését -s formájában megtartotta (ősgerm. *dagaz→ gót dags), ellentétben a nyugati- és az északi germán nyelvek kontinentális ágával.

"A" tövű hímnemű főnevek ragozása
a-tövűek

"dags" nap

egyes szám többes szám ja-tövűek

"harjis" hadsereg

egyes szám többes szám
nominativus 𐌳𐌰𐌲𐍃 (dags) 𐌳𐌰𐌲𐍉𐍃 ( dagós) nominativus 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃(harjis) 𐌷𐌰𐍂𐌾𐍉𐍃 (harjós)
accusativus 𐌳𐌰𐌲 (dag) 𐌳𐌰𐌲𐌰𐌽𐍃 (dagans) accusativus 𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari) 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌽𐍃 (harjans)
genitivus 𐌳𐌰𐌲𐌹𐍃 (dagis) 𐌳𐌰𐌲𐌴 (dagé) genitivus 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃 (harjis) 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌴 (harje)
dativus 𐌳𐌰𐌲𐌰 (daga) 𐌳𐌰𐌲𐌰𐌼 (dagam) dativus 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰 (harja) 𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌼 (harjam)
vocativus 𐌳𐌰𐌲 (dag) vocativus 𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari)
"A" tövű semlegesnemű főnevek ragozás
a-tövűek

"waúrd" szó

egyes szám többes szám ja-tövűek

"kuni" nemzetség

egyes szám többes szám wa-tövűek

"triu" fa

egyes szám többes szám
nominativus 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd) 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) nominativus 𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni) 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) nominativus 𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu) 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa)
accusativus 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd) 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) accusativus 𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni) 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) accusativus 𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu) 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa)
genitivus 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌹𐍃 (waúrdis) 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌴 (waúrdé) genitivus 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌹𐍃 (kunjis) 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌴 (kunjé) genitivus 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌹𐍃 (triwis) 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌴 (triwé)
dativus 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda) 𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰𐌼 (waúrdam) dativus 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja) 𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰𐌼 (kunjam) dativus 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa) 𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰𐌼 (triwam)

O deklináció[szerkesztés]

Ebbe ragozásba az o és jo tövű szavak tartoznak. Továbbá minden ide tartozó szó nőneműek, emiatt a latin és görög I.deklinációnak szokták megfeleltetni.

o-tövűek

"giba" ajándék

egyes szám többes szám jo-tövűek

"mawi" lány

egyes szám többes szám
nominativus 𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba) 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) nominativus 𐌼𐌰𐍅𐌹 (mawi) 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós)
accusativus 𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba) 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) accusativus 𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰 (mauja) 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós)
genitivus 𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós) 𐌲𐌹𐌱𐍉 (gibó) genitivus 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós) 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉 (maujó)
dativus 𐌲𐌹𐌱𐌰𐌹 (gibai) 𐌲𐌹𐌱𐍉𐌼 (gibóm) dativus 𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰𐌹 (maujai) 𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐌼 (maujóm)

I deklináció[szerkesztés]

Ebbe a ragozásba az i tövűszavak tartoznak, amik csak hím- és nőneműek lehetnek. A két nem ragozása szinte semmiben nem különbözik, kivéve a hímneműek egyes szám genitivusát és dativuszát az a tövűek analógiájára képzik.

I-tövű hímnemű szavak ragozása
"balgs" zsák egyes szám többes szám
nominativus 𐌱𐌰𐌻𐌲𐍃 (balgs) 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴𐌹𐍃 (balgeis)
accusativus 𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg) 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌽𐍃 (balgins)
genitivus 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐍃 (balgis) 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴 (balgé)
dativus 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌰 (balg) 𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌼 (balgim)
vocativus 𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg)
I-tövű nőnemű szavak ragozása
"ansts" áldás egyes szám többes szám
nominativus 𐌰𐌽𐍃𐍄𐍃 (ansts) 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴𐌹𐍃 (ansteis)
accusativus 𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst) 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌽𐍃 (anstins)
genitivus 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹𐍃 (anstais) 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴 (ansté)
dativus 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹 (anstai) 𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌼 (anstim)
vocativus 𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst)

U deklináció[szerkesztés]

Ebbe a ragozásba az u tövű szavak tartoznak. Ezek szavak kizárólag hím- vagy nőneműek, ez alól kivétel a semlegesnemű pénzt jelentő faíhu. A hím- és nőnem ragozása teljesen megegyezik.

hímnem

"sunus" fiú

egyes szám többes szám nőnem

"handus" kéz

egyes szám többes szám
nominativus 𐍃𐌿𐌽𐌿𐍃 (sunus) 𐍃𐌿𐌽𐌾𐌿𐍃 (sunjus) nominativus 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐍃(handus) 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌾𐌿𐍃 (handjus)
accusativus 𐍃𐌿𐌽𐌿 (sunu) 𐍃𐌿𐌽𐌿𐌿𐌽𐍃 (sununs) accusativus 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿 (handu) 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌽𐍃 (handuns)
genitivus 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿𐍃(sunaus) 𐍃𐌿𐌽𐌹𐍅𐌴 (suniwé) genitivus 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿𐍃 (handaus) 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿𐍃 (handaus)
dativus 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunau) 𐍃𐌿𐌽𐌿𐌼 (sunum) dativus 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau) 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌼 (handum)
vocativus 𐍃𐌿𐌽𐌿,𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunu,sunau) vocativus 𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]