Ugariti nyelv
| ugariti nyelv | |
 | |
| Beszélik | kihalt |
| Terület | Észak-Szíria |
| Színhelye és használata | Ugarit |
| Beszélők száma | 0 fő |
| Nyelvcsalád | afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek középsémi nyelvek északnyugati sémi |
| Ágak | arámi kánaáni |
| Írásrendszer | ugariti ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | uga |
| ISO 639-3 | uga |
 | |
| A sémi nyelvek elterjedése. A középsémi nyelvek északi részén látható a piros folttal jelölt Ugarit. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugariti nyelv témájú médiaállományokat. | |
Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata. Használata az i. e. 14. század elejétől bizonyított, és Ugarit i. e. 1180–1170 körüli elpusztulásáig követhető. 1928-ig teljesen ismeretlen volt, ekkor Rasz-Samra feltárásával kerültek elő a helyi – mint később kiderült, ugariti – levéltár dokumentumai. Más helyről egyelőre ismeretlen, mert saját nyelvükön és saját írásrendszerükkel (ugariti ábécé) csak helyben írtak. A nemzetközi diplomáciában az akkor elterjedt akkádot használták. Amióta az ugariti nyelvet megfejtették, már hieroglif és ékírásos dokumentumokban is felismerhetőek az ugariti elemek.
Hangtana
[szerkesztés]Az ugariti írás 28 darab hangzót különít el, amelyek eredetileg mind mássalhangzók, illetve félhangzók voltak. Az idők során néhány magánhangzóval is kibővült a lista. A mássalhangzóírás miatt a nyelv fonetikája kevéssé ismert. A korábbi ékírásokban a fonetikus jelek szótagjelek, amelyek tájékoztatást adnak a kiejtendő magánhangzóról is. Az ugariti ábécébe csak mássalhangzóval kezdődő szótagjelek kerültek be, ahol minden mássalhangzót egy karakter jelöl kiejtési segédlet nélkül. A mt (= halál) szó lehetett mat, met, mot vagy mut ejtésű is.
| labialis | interdentalis | dentalis/alveolaris | palatalis | velaris | uvularis | pharingealis | glottalis | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| normál | nyomatékos | |||||||||
| nasalis | m | n | ||||||||
| zárhang | zöngétlen | p | t | tˤ | k | q | ʔ | |||
| zöngés | b | d | ɡ | |||||||
| réshang | zöngétlen | θ | s | sˤ | ʃ | x | ħ | h | ||
| zöngés | ð | z | ðˤ | ʒ | ɣ | ʕ | ||||
| trill | r | |||||||||
| approximant | l | j | w | |||||||
Névmások
[szerkesztés]| singularis | pluralis | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| én | te | ő | mi | ti | ők | |||||||
| m | f | m | f | m | f | m | f | m | f | m | f | |
| normál alanyeset | ank / an | at | hw | hy | hm | hn | ||||||
| rendhagyó alanyeset | hwt | hyt | ||||||||||
Mutató névmás: hnd.
Az igeragozás ismeri a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetését. Különlegessége, hogy a cselekvést végző személy neme szerint is különálló, hím- és nőnemű igeragozás is van.
Források
[szerkesztés]- ugaritic grammar
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 133-146.
