Fribourg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fribourg
Panorama Fribourg 107.JPG
Fribourg címere
Fribourg címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Fribourg kanton
Polgármester Pierre-Alain Clément (SP)
Irányítószám 1700–1709
Körzethívószám 026
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 36 633 fő (2012. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 610 m
Terület 9,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fribourg (Svájc)
Fribourg
Fribourg
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 48′, k. h. 7° 09′Koordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 7° 09′
weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fribourg témájú médiaállományokat.

Fribourg (svájci németül Fryburg [fribʊrg], franciául Fribourg, [fʀibuʀ], franko-provanszálul Friboua) svájci város, Fribourg kanton fővárosa. Fribourg Svájc nyugati-középső részén fekszik, fontos gazdasági, közigazgatási és oktatási központ. Fribourg a germán és újlatin nyelvterületeket elválasztó képzeletbeli határ mentén fekszik, így Fribourg és az egész kanton kétnyelvű. A város kétnyelvű (francia-német) egyeteme az egyik legismertebb egyetem Svájcban.

Történelem[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Freibourg 581 méterrel fekszik a tengerszint felett. Berntől való távolsága kb. 28 kilométer. Freibourg és környéke egy fennsíkon fekszik, átlagosan 620 méter tengerszint feletti magasságban. A várost délről északi irányban átszeli a kanyargós Saane folyó. A völgyben a folyó szélessége átlag 200, maximum 500 méter.

A közigazgatási város területe 9,3 négyzetkilométer. A város önkormányzati területe viszonylag kicsi.

A város - a belvárosi részt kivéve - nagyrészt erdővel borított. 1997-ben a település 18%-át erdők és cserjék borították, 14%-át mezőgazdaságra használták fel.

Havi átlaghőmérséklet
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Átlag
Max. Hőmérséklet (° C) 3.7 5.4 9.9 13.6 18.5 21.8 24.6 24.1 19.6 14.5 8.0 4.3 14
Min. Hőmérséklet (° C) -3.2 -2.8 0.4 2.9 7.4 10.6 12.7 12.3 9.0 5.7 0.8 -1,9 4.5
Csapadék (mm) 57 55 72 84 126 115 113 117 100 91 74 72 1076
Esős ​​nap (d) 10 10 11 11 13 11 11 11 9 10 11 10 128
Páratartalom (%) 84 79 72 72 73 71 69 71 77 82 84 84 76,5

Forrás: www.meteoschweiz.admin.ch[2]

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai adatok
Év Népesség A német nyelvet beszélők aránya
1450 6'000
1798 5'117
1850 9'065
1870 10'581
1888 12'195 37,1%
1900 15'794 35,4%
1910 20'293 33,0%
1930 21'557 33,3%
1950 29'005 33,2%
1960 32'583
1970 39'695 28,0%
1980 37'400
1990 36'355 22,8%
2000 34'897 21,2%
2010 35'547

2013-ban 37 485 lakosa volt a városnak, ezzel Fribourg kanton legnagyobb városa. A lakosság kb. 29%-a külföldi. A lakosság leggyorsabb növekedését a 20. században, 1930-1970 között tapasztalták. A népesség rekordját 1974-ben érte el, amikor mintegy 42 000 lakosa volt. Azóta a népesség hol csökkent, hol stagnált, de 2000 óta ismét növekvő tendenciát mutatott, miután 2000 és 2010 között kb. 700 fővel nőtt a lakosság.

A Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal becslései szerint a város agglomerációjának lakossága mintegy 100 000 fő (2008-ban). Az agglomerációhoz tartozó fontosabb települések: Avry, Belfaux, Corminboeuf, Givisiez, Granges-Paccot, Marly, Matran és Villars-sur-Glâne, Villars-sur-Glâne, Givisiez és Granges-Paccot. Közvetlenül a város keleti szélénél található a körzethez tartozó Kis-Schönberg (francia: Petit-Schoenberg) és Düdingen Weiler Uebewil (francia: Villars-les-Joncs). Ezen két településsel együtt Fribourg lakossága mintegy 55 ezer fő.

Nyelvek[szerkesztés]

A lakosok 63,6%-a francia nyelvű, 21,2%-a német és 3,8%-a olasz anyanyelvű (2000). A fennmaradó 11,4% rengeteg nyelvet beszél, többek között albánt, szerbet, horvátot, spanyolt vagy portugált. Bár a kanton jelentős részén, így a fővárosban is a francia nyelv van túlsúlyban, Fribourgban jelentős németajkú kisebbség él. A németek nagyon sokáig küzdöttek azért, hogy a kanton hivatalosan is kétnyelvű legyen. A kanton iskoláiban két nyelven is lehet tanulni, ahogy a kétnyelvű egyetemen is.

Fribourg már nagyon régóta a germán és újlatin nyelveket elválasztó képzeletbeli vonal mentén feküdt, így a város nyelvileg ketté volt/van szakadva. A város 12. századi alapításakor még a német volt túlsúlyban, 1800 óta a francia nyelv fokozatosan szerzett befolyást, majd vette át a német nyelv szerepét. Az iparosodás következtében a városban francia nyelvű munkások költöztek. A 19. század végétől a németajkú lakosok kisebbségbe szorultak és kis ideig hátrányos megkülönböztetésben éltek.

Vallások[szerkesztés]

Freiburg lakossága túlnyomórészt katolikus. 2000-ben a város lakosságának 69%-át adta katolikus, 9%-át a protestáns vallás hívei, míg 8% valamilyen más vallás híve, vagy vallástalan.

Politika[szerkesztés]

A törvényhozó hatalom az ötévente választott törvényhozó tanács kezében van.

A 2011-es választások eredményei (zárójelben 2006):

  • SP : 25 (22)
  • CVP : 17 (23)
  • Zöld : 11 (9)
  • FDP : 10 (8)
  • SVP : 9 (9)
  • CSP : 6 (7)
  • Zöld Liberális Párt : 1 (-)
  • független: 1 (-)

Végrehajtó hatalom[szerkesztés]

A végrehajtó hatalom a városi tanács kezében van. A városi tanács öt tagból áll, hivatali idejük öt év. A tagok száma 2001-ben 9-ről 5 főre csökkent.

A városi tanács tagjai (2011-2016 közötti választási időszakban):

  • Pierre-Alain Clément (SP) (polgármester)
  • Jean Bourgknecht (CVP): (alpolgármester)
  • Thierry Steiert (SP)
  • Madeleine Genoud-oldal (CSP)
  • Antoinette de Weck (FDP)

Igazságszolgáltató hatalom[szerkesztés]

A városban a kerületi bíróság az illetékes igazságszolgáltató szerv.

Gazdaság[szerkesztés]

Kultúra és turizmus[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fribourg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fribourg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]