Liestal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liestal
Vorstadt-2000.jpg
Liestal címere
Liestal címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Basel-Landschaft kanton
Irányítószám 4410
Körzethívószám 061
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 327 m
Terület 18,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liestal (Svájc)
Liestal
Liestal
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 7° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 7° 44′ 06″
Liestal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liestal témájú médiaállományokat.

Liestal Svájc egyik városa, Basel-Landschaft kanton és Liestal kerület székhelye. Lakossága 2014-ben 14 002 fő volt, többségük anyanyelve a német svájci dialektusa.

Története[szerkesztés]

Az Obertor

Liestalt először 1225-ben említik, de a település legalább a római idők óta lakott volt. Jelentőségét az adta, hogy a Rajna első hídja (Bázelnél) és a Szent Gotthárd-hágó közötti út mentén helyezkedik el.

1476-77-ben a város a svájci kantonok oldalán részt vett a Merész Károly elleni burgundi háborúban. 1501-ben Liestal csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, ami folyamatos súrlódásokat okozott a szomszédos, Habsburg-kézen maradt várossal, Rheinfelddel.

A 17. században Liestal támogatta a Bázel városa ellen fellázadt parasztok ügyét, ezért a bázeliek megszállták. A felkelés három vezérét Bázelben lefejezték.

1789 a város üdvözölte a francia forradalmat és 1797-ben lelkesen ünnepelték a településen átutazó Napóleont. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására Svájcban is tüntetések kezdődtek. A Bázel városához tartozó vidéki körzetek fellázadtak, politikai jogokat és egyenlőséget követelve. A felkelés Liestalt tette meg központjává, és miután 1832-ben sikeresen elszakadtak Bázeltől, az új félkanton székhelyévé.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Liestal elhelyezkedése

A liestali önkormányzathoz 18,19 km2 tartozik, amelyből 16,4% mezőgazdaságilag hasznosított, 58,7% erdő, a többi pedig maga a város területe.

A városon folyik át délkeletről észak felé az Ergolz, a Rajna mellékfolyója. Liestalon át futnak az Ergolzba a Frenke, Orisbach és Rösernbach patakok. A környező községek (északról kezdve, az óramutató járásának megfelelően): Füllinsdorf, Arisdorf, Hersberg, Lausen, Bubendorf, Seltisberg, Nuglar-St. Pantaleon (Solothurn kantonban), Frenkendorf.

Lakossága[szerkesztés]

A kantonmúzeum

A 2014 júniusi adatok szerint Liestalban 14 002-en éltek. 2008-ban a lakosok 23,8%-a volt külföldi állampolgár. 1997–2007 között a népesség 7,7%-kal nőtt.

A lakosok 83,2%-a német anyanyelvű, míg 5,1% olaszul, 2,1% pedig szerb-horvátul beszél.

A liestaliak 28,2%-a római katolikus, 43,5%-a evangélikus, 261-en (2%) ortodox kereszténynek, 421-en egyéb kereszténynek, 119-en hindunak, 31-en buddhistának, 8-an pedig zsidónak vallották magukat. Az ateisták aránya 12,71%, 3,5% pedig nem válaszolt a kérdésre.

2000-ben a lakosok 25,2%-a volt liestali születésű, 20,5% a kantonban született, 26,3% Svájc egyéb kantonjaiban, 24,2% pedig külföldről származott. Ugyanezen felmérés szerint a városban 5450 háztartás volt, átlagosan 2,2 fővel. Ezekből 1 935 volt egyszemélyes, 322 pedig öt vagy több személyes háztartás. A 2479 lakóépület közül 1470-ben egy család, 474-ben pedig több család élt (a többi vegyes, nemcsak lakáscélú épület volt)

Látnivalók[szerkesztés]

A svájci nemzeti és regionális kulturális javak regiszterében Liestalból 28 tétel található, köztük a Basel-Landschafti régészeti kiállítás, a Frenkenbrücke híd, a Munzach a római kori villa romjaival, a római vízvezeték, a kantoni levéltár, a régi városháza vagy a középkori Obertor torony.

Húshagyókedd utáni vasárnap este a liestaliak égő fáklyákkal (Chienbäse) vonulnak végig a belvároson és városszerte máglyákat gyújtanak.

Gazdaság[szerkesztés]

Liestal madártávlatból

2007-ben a liestali munkanélküliségi ráta 2,75% volt. 2008-ban 50-en dolgoztak az elsődleges (kitermelő) szektorban, 2204-en a másodlagos (feldolgozó), 8667-en pedig a harmadlagos (szolgáltató) szektorban. Utóbbi elsősorban egészségügyi, pénzügyi, oktatási, kereskedelmi, autószerelői, szállásadói állásokat jelent. A munkába járók 25,8%-a a tömegközlekedést, 35,7%-a pedig saját autóját használta.

A város szülöttei[szerkesztés]

Bohuslav Martinů cseh zeneszerző Liestalban halt meg 1959. augusztus 28-án.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liestal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]