Aarau
| Aarau | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kanton | Aargau kanton | ||
| Gépkocsijel | AG | ||
| Polgármester | Marcel Guignard | ||
| Irányítószám | 5000, 5001, 5004 | ||
| Körzethívószám | (41) 32 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 710 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1,747 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 381 m | ||
| Terület | 12,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Aarau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aarau témájú médiaállományokat. | |||
Aarau város Svájcban, Aargau kanton székhelye. Lakosainak száma 22 710 fő (2024. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Svájc északi részén, a Jura déli lábánál, az Aare folyó jobb partján, Zürichtől nyugatra található.
Története
[szerkesztés]Az első írásos emlék a városról 1248-ből való Arowe néven, amely valószínűleg utal az Aare folyóra. 1240 körül Kyburg grófjai alapították, 1264-ben a Habsburgok kezére került, 1415-től Bern birtokolta.
Itt volt 1798-ban a Helvét Köztársaság katonai tanácsának utolsó gyűlése. 1798. március 22-én a Helvét Köztársaság fővárosa lett. A parlament a mai városházán volt, a Direktórium (kormány) pedig a mai «Haus zum Schlossgarten»-ben. 1803. Szeptember 20-án a kormány Luzernbe költözött.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 7830 | 20 103 | 20 687 | 21 268 | 21 503 | 22 710 |
| 1907 | 2012 | 2015 | 2017 | 2018 | 2024 |
Gazdaság
[szerkesztés]Nyomdászat. Óraipar. Cipőgyártás.
Lakosság
[szerkesztés]Nyelvek
[szerkesztés]A lakosság 20,4%-a 2000-ben külföldi volt. Minden harmadik külföldi a volt Jugoszláviából, Német és olasz területekről érkezett. 84,5%-a német, 3,3%-a olasz, 2,9% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,1% francia, 1% albán, török anyanyelvű.
Vallások
[szerkesztés]A lakosság túlnyomó többsége református (43,5%). A város népességének 29,2%-a római katolikus, 5%-a muzulmán, ortodox 3%, egyéb 2%.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Fennmaradt középkori óvárosa a városfalakkal és a kaputoronnyal.
- Stadtkirche (15. század, gótikus)
- Városháza (1529 előtt épült, majd barokk átépítése 1762-ből)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://dam-api.bfs.admin.ch/hub/api/dam/assets/36073822/master. (Hozzáférés: 2026. január 26.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
