Glarus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Glarus
Picswiss GL-13-03.jpg
Glarus címere
Glarus címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Glarus kanton
Irányítószám 8750, 8754, 8755
Körzethívószám 055
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 12 515 fő (2016. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 472 m
Terület 103,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glarus (Svájc)
Glarus
Glarus
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 9° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 9° 03′ 59″
Glarus weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Glarus témájú médiaállományokat.

Glarus (franciául Glaris, olaszul Glarona, romansul Glaruna) Svájc egyik városa, Glarus kanton székhelye. Lakosainak száma 2013-ban 12 422 volt, döntő többségük német anyanyelvű. A város jelképe neoromán stílusban épült temploma.

Története[szerkesztés]

Az 1861-es tűzvész után épített neoromán templom

Glarus első írás említése a 9. század elejéről származik a latinizált Claruna formában. Neve mai alakját először 1178-ban írták le. A legenda szerint a Linth-völgy népét egy ír születésű szerzetes, Säckingeni Fridolin térítette meg a kereszténységre a 6. században. A később szentté avatott Fridolin alapította a säckingeni kolostort is 538-ban. Az alemannok a 8. század elején kezdtek el a völgybe települni és nyelvük a 11. századra dominánssá vált a környéken. A 9. századtól kezdve a Glarus környéki földek a säckingeni kolostor birtokába mentek át. Kövér Károly frank császár 878-ban Glarusszal együtt feleségének, Richgardnak adományozta a säckingeni apátságot.

Glarus 1352-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderáció három alapítójához, a Nyolcak Szövetségének (Bund der Acht Orte) egyikeként.

Huldrych Zwingli, a reformáció későbbi vezéralakja 1506 körül Glarusban kezdte papi hivatását. Mintegy tízévi működése során beavatkozott a politikába és kivívta II. Gyula pápa nagyrabecsülését, aki külön tiszteletdíjat folyósított számára. Mikor a versztes marignanói csata után a városban a hangulat pápaellenesre fordult, Zwingli jobbnak látta másik kantonba távozni. A reformáció 1528 körül kezdett teret hódítani a városban, de Glarus alapvetően katolikus maradt. A második kappeli háború után mindkét félnek engedélyezték vallásuk gyakorlását a város templomában. A protestánsok és katolikusok egészen a 18. századig egy templomba jártak, de külön orgonájuk volt.

Az 1798-as francia hódítás után Glarus lett a megalakuló Helvét Köztársaság Linth kantonjának első székhelye, amit 1802-ben, nem sokkal a köztársaség bukása előtt Rapperswilbe helyeztek át. 1803-ban Napóleon mediációs törvényével a régi kantonok visszakapták függetlenségüket és Glarus újból a hasonló nevű kanton fővárosa lett. A vasút 1859-ben érte el a várost.

1861. május 10-11-én hatalmas tűzvész pusztított Glarusban, épületeinek kétharmada - köztük a templom - elpusztult. A városrészt Bernhard Simon és Johann Caspar Wolff tervei alapján modern, sakktáblaszerű alaprajzzal építették újjá. 1864-ben, Európában az elsők között, törvényt hoztak, hogy a napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát.

Fekvése[szerkesztés]

Glarus község elhelyezkedése

A város az ún. Glarner Mittellandon terül el a Glärnisch-hegy és a Linth-folyó között. 2011 előtt Glarus önkormányzat területe 69,2 km2 volt. 2011-ben Ennenda, Netstal és Riedern községek hozzácsatolása után területe 103,6 km2-re nőtt.

Lakossága[szerkesztés]

Glarus lakossága 2013 decemberében 12 422 fő volt, beleértve Ennendát, Netstalt és Riedernt is. 2007-ben a lakosok 23,7%-a volt külföldi állampolgár. A lakosok 86%-ának német az anyanyelve, 4,8%-nak olasz, 2,6%-nak pedig albán. A felnőtt lakosság 71,3%-ának van középiskolai vagy afölötti végzettsége.

A város munkanélküliségi rátája 2,01%. 2005-ös adatok szerint 49-en dolgoztak az elsődleges (mezőgazdasági), 552-en a másodlagos (ipari) és 3232-en a harmadlagos (szolgáltató) szektorban.

Éghajlat[szerkesztés]

Glarusnam évente átlagosan 148,2 csapadékos napja van, összesen 1416 mm-nyi csapadékkal. A legnedvesebb hónap az augusztus (177 mm), míg a legszárazabb a január (86 mm).

Glarus panorámája

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Glarus vasútállomása a Ziegelbrücke-Linthal vonal egyik megállója. Megáll itt az óránként közlekedő Zürich-Linthal S25-ös S-Bahn járat és a Sankt Galleni S6-os S-Bahn.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glarus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/table/tableViewLayout2/?rxid=9a52a03c-8cf7-4997-8cb2-3c71a303b8a5