Glarus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glarus
Picswiss GL-13-03.jpg
Glarus címere
Glarus címere
Glarus zászlaja
Glarus zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGlarus kanton
Gépkocsijel GL
Irányítószám 8750, 8754, 8755
Körzethívószám 055
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 515 fő (2016. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság472 m
Terület103,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glarus (Svájc)
Glarus
Glarus
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 9° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 9° 03′ 59″
Karte Gemeinde Glarus 2011.png
Glarus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glarus témájú médiaállományokat.

Glarus (franciául Glaris, olaszul Glarona, romansul Glaruna) Svájc egyik városa, Glarus kanton székhelye. Lakosainak száma 2013-ban 12 422 volt, döntő többségük német anyanyelvű. A város jelképe neoromán stílusban épült temploma.

Története[szerkesztés]

Az 1861-es tűzvész után épített neoromán templom

Glarus első írás említése a 9. század elejéről származik a latinizált Claruna formában. Neve mai alakját először 1178-ban írták le. A legenda szerint a Linth-völgy népét egy ír születésű szerzetes, Säckingeni Fridolin térítette meg a kereszténységre a 6. században. A később szentté avatott Fridolin alapította a säckingeni kolostort is 538-ban. Az alemannok a 8. század elején kezdtek el a völgybe települni és nyelvük a 11. századra dominánssá vált a környéken. A 9. századtól kezdve a Glarus környéki földek a säckingeni kolostor birtokába mentek át. Kövér Károly frank császár 878-ban Glarusszal együtt feleségének, Richgardnak adományozta a säckingeni apátságot.

Glarus 1352-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderáció három alapítójához, a Nyolcak Szövetségének (Bund der Acht Orte) egyikeként.

Huldrych Zwingli, a reformáció későbbi vezéralakja 1506 körül Glarusban kezdte papi hivatását. Mintegy tízévi működése során beavatkozott a politikába és kivívta II. Gyula pápa nagyrabecsülését, aki külön tiszteletdíjat folyósított számára. Mikor a versztes marignanói csata után a városban a hangulat pápaellenesre fordult, Zwingli jobbnak látta másik kantonba távozni. A reformáció 1528 körül kezdett teret hódítani a városban, de Glarus alapvetően katolikus maradt. A második kappeli háború után mindkét félnek engedélyezték vallásuk gyakorlását a város templomában. A protestánsok és katolikusok egészen a 18. századig egy templomba jártak, de külön orgonájuk volt.

Az 1798-as francia hódítás után Glarus lett a megalakuló Helvét Köztársaság Linth kantonjának első székhelye, amit 1802-ben, nem sokkal a köztársaség bukása előtt Rapperswilbe helyeztek át. 1803-ban Napóleon mediációs törvényével a régi kantonok visszakapták függetlenségüket és Glarus újból a hasonló nevű kanton fővárosa lett. A vasút 1859-ben érte el a várost.

1861. május 10-11-én hatalmas tűzvész pusztított Glarusban, épületeinek kétharmada - köztük a templom - elpusztult. A városrészt Bernhard Simon és Johann Caspar Wolff tervei alapján modern, sakktáblaszerű alaprajzzal építették újjá. 1864-ben, Európában az elsők között, törvényt hoztak, hogy a napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát.

Fekvése[szerkesztés]

Glarus község elhelyezkedése

A város az ún. Glarner Mittellandon terül el a Glärnisch-hegy és a Linth-folyó között. 2011 előtt Glarus önkormányzat területe 69,2 km² volt. 2011-ben Ennenda, Netstal és Riedern községek hozzácsatolása után területe 103,6 km²-re nőtt.

Lakossága[szerkesztés]

Glarus lakossága 2013 decemberében 12 422 fő volt, beleértve Ennendát, Netstalt és Riedernt is. 2007-ben a lakosok 23,7%-a volt külföldi állampolgár. A lakosok 86%-ának német az anyanyelve, 4,8%-nak olasz, 2,6%-nak pedig albán. A felnőtt lakosság 71,3%-ának van középiskolai vagy afölötti végzettsége.

A város munkanélküliségi rátája 2,01%. 2005-ös adatok szerint 49-en dolgoztak az elsődleges (mezőgazdasági), 552-en a másodlagos (ipari) és 3232-en a harmadlagos (szolgáltató) szektorban.

Éghajlat[szerkesztés]

Glarusnam évente átlagosan 148,2 csapadékos napja van, összesen 1416 mm-nyi csapadékkal. A legnedvesebb hónap az augusztus (177 mm), míg a legszárazabb a január (86 mm).

Glarus panorámája

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Glarus vasútállomása a Ziegelbrücke-Linthal vonal egyik megállója. Megáll itt az óránként közlekedő Zürich-Linthal S25-ös S-Bahn járat és a Sankt Galleni S6-os S-Bahn.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glarus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]