Atlétika
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése. A szó az ógörög athlon (görög betűkkel αθλόν) szóból származik, melynek jelentése díjért folyó harc. E díjazásos versenyeken az ókori görögök általában a mai könnyű- és nehézatlétikához tartozó sportágakat űzték, amelyek az egyéni erőnlétet és gyorsaságot, a harc legfontosabb kellékeit igénylik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
I. e. 776: az első ókori olümpiai (olimpiai) játékokon csak egyetlen atlétikai szám, a sztadionfutás (stadionfutás) szerepelt.
1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. 1896-ban az első újkori olimpia Athénban volt, ahol a maratonon Szpirídon Luísz lett a győztes. 1912-ben alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). 1934-ben rendezték meg az I. Európa-bajnokságot Torinóban. 1955-ben Iharos Sándor világcsúcsot állított fel 1500 m-től 10 000 m-ig, összesen hét távon. 1966-ban a 8. Európa-bajnokságot Budapesten, a Népstadionban rendezték. 1970-ben Bécsben rendezték az első fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot.
1983-ban megrendezték az első atlétikai világbajnokságot Helsinkiben. Carl Lewis három aranyat nyert.
- 1985: Párizsban rendezték az első IAAF fedett pályás atlétikai világjátékokat, amiből kinőtt a fedett pályás világbajnokság.
- 1989: Fedettpályás világbajnokság Budapesten.
- 1991: A tokiói világbajnokságon Mike Powell 895 cm-rel győzött távolugrásban, amivel megdöntötte Bob Beamon korszakos csúcsát.
- 1996: Carl Lewis távolugrásban sorozatban negyedik olimpiai bajnoki címét nyerte. Pályafutása során kilenc olimpiai aranyat, egy ezüstöt, a világbajnokságokon hat aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot nyert. 2 évvel később ismét Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, a Népstadionban.
2004-ben fedett pályás világbajnokság volt Budapesten.
Versenyszámai[szerkesztés]
Az alábbi versenyszámok az IAAF (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalainak, azaz a szabadtéri világversenyeknek (olimpia, világbajnokság, kontinensbajnokságok) a versenyszámai. Egyéb versenyszámok ezeken a világversenyeken nem, de más atlétikai versenyek műsorán gyakran szerepelnek.
Futószámok[szerkesztés]
- Síkfutás: 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 5000 m, 10000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó
- Gát-, akadályfutás: 100/110 m gát, 400 m gát, 3000 m akadály
Gyaloglószámok[szerkesztés]
- Női: 20 km
- Férfi: 20 km, 50 km
Ugrószámok[szerkesztés]
Dobószámok[szerkesztés]
Összetett atlétikai versenyszámok[szerkesztés]
- Hétpróba (100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás)
- Tízpróba (100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás)
Hazai atlétikai egyesületek[szerkesztés]
- Budapesti egyesületek:
- A BEAC honlapja
- Budapesti Honvéd Atlétika Szakosztály
- a Központi Sport Iskola Atlétika honlapja
- az Ikarus BSE Atlétika honlapja
- a Békéscsabai Atlétikai Klub honlapja
- a Veszprémi Atlétikai klub honlapja
- a PVSK honlapja
- Szegedi TITAN Atletikai Klub honlapja
- az FTC Atletika szakaga
- Zalaszám-ZAC honlapja
- ARAK honlapja
- Reménység Vác honlapja
- Merkapt Maraton Team SE honlapja
- Nyíregyházi Vasutas Sport Club Atlétikai szakosztálya
- UTE
- Szekszárdi AK SE
- Szolnoki MÁV SE
- Hajdúböszörményi TE
- DEAC Debreceni Egyetemi Atlétikai Club
- Delfin SE
- Albertirsai SE
- Tatabányai Sport Club (TSC-Geotech)
- Csepeli DAC
- Győri Atlétikai Club
- Keszthely VDSE
- SVSE (Sportolj Velünk Sport Egyesület) Veszprém
- GEAC