Alvar Aalto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alvar Aalto
Alvar and Elissa Aalto.jpg
Alvar és Elissa Aalto

Született Kuortane, Finnország
1898. február 3.
Elhunyt Helsinki, Finnország
1976. május 11.
Nemzetisége Finn
Munkái
Jelentős épületei

Paimio Sanatorium
Viipuri Library
Villa Mairea
Baker House

Finlandia Hall
Jelentős projektjei Helsinki City Centre
Jelentős designjai

Savoy Vase

Paimio Chair
Díjai

RIBA Gold Medal

AIA Gold Medal

Alvar Aalto (teljes nevén: Hugo Alvar Henrik Aalto) (Kuortane, 1898. február 3.Helsinki, 1976. május 11.) finn építész és formatervező, várostervező.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akkoriban az Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországban született. 1923-tól dolgozott önálló építészként, 1927-ben Turkuban folytatta munkásságát. 1928-tól a CIAM tagja volt. 1933-tól Helsinkiben élt, ahol feleségével, valamint a Gullichsen-házaspárral együtt megalapította az Artek nevű bútorüzemet. Ő tervezte a finn pavilont az 1937. évi párizsi, majd az 1939. évi New York-i világkiállításra. Előbb 1940-ben, majd 1946–1947-ben vendégprofesszori megbízást kapott a Massachusetts Institute of Technology-n (Cambridge, Amerikai Egyesült Államok). Az 1950-es években tervezett vöröstéglás épületei is elismerést váltottak ki. Talán a leghíresebb a helsinki Kultúra Háza, de a Helsinki Műegyetem (Teknillinen Korkeakoulu (TKK), mely nevével ellentétben Espooban található) épületegyüttese is figyelemre méltó.

1955-től a Finn Akadémia tagja. Életének utolsó három évtizedében Helsinkiben élt és dolgozott.

Értékelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kifinomult modernizmus alkotója volt mind építészként, mind ipari formatervezőként.
  • A funkcionalizmus időszakának egyik legjelentősebb építésze volt. Karrierjét az 1920-as években kezdte klasszikus témákkal, de már az évtized vége felé a funkcionalizmus felé mozdult. A legkorábbi példák erre a paimiói tüdőszanatórium és a viipuri könyvtár épülete.
  • Aalto iskolateremtő volt a finn építészet történetében. A letisztult aaltói hagyományokat legtovább a Helsinki Műegyetem Építészkara őrizte.
  • Aalto az építészeten kívül kimagasló eredményeket ért el az iparművészet területén is; bútor-, világítás- és üvegtervei elismerést vívtak ki világszerte.

Főbb épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helsinki Műegyetem auditóriuma

Közel 200 épülettervének mintegy fele megvalósult.

  • Tüdőszanatórium, Paimio, Finnország, 1929–1933
  • Központi Egyetemi Kórház, Zágráb, Horvátország, 1931
  • Villa Mairea, Noormarkku, Finnország, 1938–1939
  • Faluközpont, Säynätsalo, Finnország, 1950–1952
  • A kultúra háza, Helsinki, Finnország, 1955–1958
  • Interbau sávház, Berlin (1955–1957)
  • Művelődési központ, Wolfsburg, Németország, (1959–1962)
  • Otaniemi Műszaki Egyetem, Finnország, 1962
  • Finlandia palota (Finlandia Hall), Helsinki, Finnország, 1962–1971
  • Esseni Operaház, Essen, Németország, 1959–1988
  • Cambridge Senior College

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jürgen Joedicke: Geschichte der modernen Architektur V. Gerd Hatje, Stuttgart
  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet - A forma, a funkció és a szerkezet szintézise Bp. Műszaki K. 1961. (Franklin Ny. sz.: 61/25230)
  • Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
  • Nagy Elemér: Mai finn építészet - Bp Műszaki K. (1976)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alvar Aalto témájú médiaállományokat.