Eliel Saarinen
| Eliel Saarinen | |
 | |
| Születési neve | Gottlieb Eliel Saarinen |
| Született |
1873. augusztus 20. Rantasalmi |
| Elhunyt |
1950. július 1. (76 évesen) Bloomfield Hills, Michigan, USA |
| Nemzetisége | finn |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Iskolái |
|
| Működése |
|
| Díjai |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eliel Saarinen témájú médiaállományokat. | |
Eliel Saarinen (teljes nevén Gottlieb Eliel Saarinen) (Rantasalmi, Finnország, 1873. augusztus 20. – Bloomfield Hills, Michigan, 1950. július 1.) finn építész, aki art nouveau stílusú épületeivel lett híres a 20. század elején. Fia Eero Saarinen építész.
Életpályája[szerkesztés]
Saarinen műszaki egyetemet végzett Helsinkiben. 1896 és 1905 között partnerként dolgozott Herman Geselliusszal és Armas Lindgrennel a Gesellius, Lindgren és Saarinen cégnél. Az első nagyobb munkája ebben az időszakban az 1900. évi Világkiállítás finn pavilonja volt, különleges közeledése több stílusiránynak, így a finn faépítészetnek, a brit historizmusnak (Gothic Revival), valamint a szecessziónak (Jugendstil). Saarinen korai stílusát később finn nemzeti romanticizmusnak keresztelték – mely a Helsinki Főpályaudvar épületén teljesedett ki – a terv 1904-ben készült el, az épületet 1910 és 1914 között építették fel. Ugyanakkor 1902 és 1912 között a társszerzője volt a Fennia nevű arab kerámiasorozatnak. 1910 és 1915 között nagyszabású városrendezési terveket készített a Munksnäs-Haga negyed átépítésére. Bár tervei nem valósultak meg anyagi okokból, a témáról egy könyvet adott ki. 1911 januárjában az észtországi Reval városfejlesztő tanácsadója lett és ekkoriban hívták meg Saarinent Budapestre is. 1912-ben Saarinen egy kis füzetet publikált Budapest városfejlesztési problémáiról. 1913. áprilisában nemzetközi pályázatot nyert Reval fejlesztési tervével. 1917 és 1918 folyamán Saarinen nagy-Helsinki fejlesztési tervén dolgozott. Ő tervezte a finn márka bankjegyeket is 1922-ben.
Miután elvált első feleségétől, Mathildétől (akit Herman Gesellius vett feleségül ezután), 1904. március 6-án elvette második feleségét, Louise (Loja) Gesellius szobrászt, Herman Gesellius húgát. Lányuk, Eva-Lisa (Pipsan) 1905. március 31-én, fiuk, Eero 1910. augusztus 20-án született.
Átköltözése az Amerikai Egyesült Államokba[szerkesztés]
Eliel Saarinen 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, és részt vett Chicagóban (Illinois) a Tribune Tower tervpályázatán. Saarinen a második díjat nyerte el. Műve nem Chicagóban, hanem egészen délen, a texasi Houstonban valósult meg 1929-ben, Gulf Building néven. Saarinen kezdetben az Illinois állambeli Evanstonban telepedett le, ahol elkészítette Chicago tóra néző városrészeinek fejlesztési tervét. 1924-ben meghívták vendégprofesszornak a michigani egyetemre (University of Michigan).
1925-ben George Gough Booth felkérte őt, hogy tervezze meg a kampuszt a Cranbrook Educational Community számára, a Bauhaus amerikai megfelelőjeként. Saarinen itt tanított és ő lett a Cranbrook Academy of Art elnöke 1932-ben. Tanítványai, munkatársai közé tartozott Ray Eames és Charles Eames, akiknek a későbbi stílusára Saarinen nagy hatással volt.
University of Michigan építészeti karának professzora lett. Az utódintézményben (A. Alfred Taubman College of Architecture and Urban Planning) minden évben előadássorozattal emlékeznek meg róla.
Fia, Eero (1910–1961), a 20. század közepének egyik legjelentősebb amerikai építésze lett, mint az ún. nemzetközi stílus (international style) egyik vezető képviselője. Az ő tanítványa volt Edmund N. Bacon, aki a philadelphiai városfejlesztő bizottság főtitkáraként (Executive Director) dolgozott 1949 és 1970 között.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
1947-ben megkapta az AIA aranyérmét (AIA Gold Medal).
Jelentős művei[szerkesztés]
| A mű | Helyszíne | Befejezve | Kép |
|---|---|---|---|
| A Világkiállítás finn pavilonja | Párizs | 1900 | 
|
| Hvitträsk | Kirkkonummi | 1902 | 
|
| Finn Nemzeti Múzeum | Helsinki | 1904 | 
|
| Helsinki Főpályaudvar | Helsinki | 1909 | 
|
| Lahti városháza | Lahti | 1911 | 
|
| Vyborg vasútállomás | Viborg | 1913 | 
|
| Joensuu városháza | Joensuu | 1914 | 
|
| Saint Paul's Church | Tartu | 1917 | 
|
| Márványpalota | Helsinki | 1918 | 
|
| Munkkiniemi Pension house | Helsinki | 1920 | 
|
| Kleinhans Music Hall | Buffalo | 1940 | 
|
| First Christian Church | Columbus | 1942 | 
|
| Cranbrook Educational Community | Bloomfield Hills | 1940-es évek | 
|
| Des Moines Art Center | Des Moines | 1948 | 
|
| Christ Church Lutheran | Minneapolis | 1949 | 
|
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Eliel Saarinen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- A&E with Richard Guy Wilson, Ph.D.,(2000). America's Castles: Newspaper Moguls, Pittock Mansion, Cranbrook House & Gardens, The American Swedish Institute. A&E Television Network.
- Hill, Eric J. and John Gallagher. AIA Detroit: The American Institute of Architects Guide to Detroit Architecture. Wayne State University Press (2002). ISBN 0-8143-3120-3
- Merkel, Jayne. Eero Saarinen. London: Phaidon Press (2005). ISBN 0-7148-4277-X
- Pelkonen, Eeva-Liisa. Eero Saarinen. New Haven: Yale University Press (2006). ISBN 0-300-11282-3
- Roman, Antonio. Eero Saarinen. New York: Princeton Architectural Press (2003). ISBN 1-56898-340-9
- Saarinen, Aline B. (ed). Eero Saarinen on His Work. New Haven: Yale University Press (1968)
- Serraino, Pierluigi. Saarinen, 1910-1961: a Structural Expressionist. KöLn: Taschen (2006). ISBN 3-8228-3645-1
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
