Walter Gropius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Walter Gropius
Walter Gropius 1919-ben
Walter Gropius 1919-ben

Született 1883. május 18.
Berlin
Elhunyt 1969. július 5. (86 évesen)
Boston
Sírhely Südwestkirchhof Stahnsdorf
Nemzetisége Német
Házastársa
Gyermekei Manon Gropius
Iskolái Technischen Hochschule München
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Gropius témájú médiaállományokat.


Walter Adolph Gropius (Berlin, 1883. május 18.Boston (Massachusetts), 1969. július 5.) német építész, a Bauhaus alapítója.

Élete[szerkesztés]

Berlinben született azonos nevű apja, a kormányzat építésügyi tanácsosának harmadik gyermekeként. Gropius, apjához hasonlóan, az építészi pályát választotta és olyan épületeket tervezett, amelyeket méltán hasonlítottak az absztrakt festményekhez. Weimarban ő alapította a Bauhaus nevű tervezőiskolát, amelyben modern és újszerű anyagoknak az eredeti felfogásban tervezett bútoroknál és épületeknél való felhasználását tanította híres művésztársaival, (pl: Johannes Itten, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij stb.)

Gropius feleségül vette Alma Mahlert, Gustav Mahler zeneszerző özvegyét. Lányuk, Manon (19161935) gyermekbénulásban halt meg 19 éves korában. Manon emlékére írta Alban Berg a híres hegedűversenyét. A házasság nem bizonyult tartósnak – válásuk után Alma Franz Werfelhez ment feleségül.

Gropius tevékenységét a liberális Weimari köztársaság is támogatta. A historizmussal szakított és úttörője volt a funkcionalizmusnak, az üveg–beton építészetnek.

A nácik hatalomra kerülése után Gropius kénytelen volt emigrálni. Nagy-Britanniában telepedett le, majd élete további részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. 1969-ben hunyt el Bostonban.

Az egykori Pan Am (ma MetLife) Building New Yorkban

Jelentősebb épületei[szerkesztés]

Dessaui Állami Bauhaus épülete[szerkesztés]

Das Bauhaus, Dessau

Walter Gropius egyik legfeltűnőbb alkotása, amely a modern építészet szimbólumává vált. Az épületkomplexum 5 része egymáshoz kapcsolódik, de eltérő magasságúak. Fontos szempont volt az épületrészek kialakításában a funkciók betöltése. A természetes világítást a műhelyrész 3 emelet magas függönyfala biztosítja. Az épületegységek közti kapcsolatot hídszerűen beépített átjárók adják.

Emlékezete[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy LászlóMolnár Farkasː A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978
  • Apolló a demokráciában; ford. Veress Anna, utószó Gábor Eszter; Corvina, Bp., 1981

Irodalom[szerkesztés]

  • Wend Fischer: Bau Raum Gerät (p. 109, 111, 113, 115,117, 140, 143, 155, 171, 173, 213, 223.) - R. Piper Verl. München, 1957.
  • Művészlexikon (2/p. 287.) – Corvina K. Bp. 1995 - ISBN