Ugrás a tartalomhoz

Breuer Marcell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breuer Marcell
(Breuer Marcell Lajos)
SzületettBreuer Marcel Lajos[1]

Pécs[8][9][10]
Elhunyt1981. július 1. (79 évesen)[11][12][13][2][3]
New York[14][9][15][10]
Állampolgárságamagyar magyar
német német (Weimari K.)
amerikai amerikai
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaMarta Breuer (1926. augusztus 14. – 1930-as évek)[16]
Foglalkozása
  • építészmérnök
  • bútortervező
  • egyetemi oktató
  • formatervező
  • fotográfus
  • rajzoló
  • festőművész
IskoláiBauhaus (1920–1924)
KitüntetéseiAIA Gold Medal (1968)
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiWhitney Museum of American Art (New York)
UNESCO székház (Párizs)
Jelentős designjaiVaszilij szék
DíjaiAIA Gold Medal (1968)
Breuer Marcell aláírása
Breuer Marcell aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Breuer Marcell témájú médiaállományokat.
1957-ben (jobbról a második)

Breuer Marcell Lajos, vagy nemzetközileg ismert formában Marcel Breuer (Pécs, 1902. május 21.[17] – New York, 1981. július 1.[18]) világhírű magyar építész, formatervező, a Bauhaus mestere, Walter Gropius tanítványa és későbbi munkatársa.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breuer Jakab győri születésű fogtechnikus és Kann Franciska fiaként Pécsett született. Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte.[18] 1920-ban a bécsi Művészeti Akadémián szobrászatot kezdett tanulni, de egy félév után abbahagyta és Weimarban Walter Gropius építésztanítványa lett.

Tevékenysége a Bauhaus keretében

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920–1924 között asztalosnak tanult a Bauhausban, majd inasvizsgát tett. Ezután Párizsba ment. 1925 áprilisától 1928 áprilisáig a Bauhaus mestere volt Dessauban, ahol a bútorműhelyt vezette.[18] Számos bútortervet készített, épületberendezésekkel is behatóan foglalkozott: már 1922-ben növendékként konyhaberendezést tervezett, 1925-ben modulrendszerbe foglalható szekrényelemeket szerkesztett (a modulraszter előfutáraként), még ugyanebben az évben a kerékpárkormány felépítéséből ihletet merítve tervezte meg első csővázas székét, amelynek legelső változata előbb B3, majd Klub fotel, végül Vaszilij szék néven vált ismertté. Szintén 1925-ben készítette kis acélvázas épületét Dessauban. Belső berendezéseket tervezett többek között a dessaui Bauhaus épületeibe 1925–26-ban és Piscator berlini lakásába 1927-ben. Gropiusszal ő is kiállt az elemekből való építkezés mellett, amely szabványelemek kombinációjával hoz létre technológiailag egyszerű és funkcionálisan összetett egészet. A Bauhaust Gropiusszal együtt hagyták el.

Tevékenysége a Bauhaus-korszakot követően

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vaszilij székek a dessaui Bauhausban

1928-ban Berlinben kezdte meg magánépítészi pályafutását. Bútorokat és berendezési tárgyakat, valamint kiállításokat tervezett. Az 1930-as Werkbund kiállításon bemutatta szállodaépületének egy felépített lakóegységét. Abban az évben a harkovi színház tervén dolgozott. Két jelentős lakóháza épült fel az 1930-as években: Wiesbadenben a Harnischmacher-ház (1932), és a Roth testvérekkel közösen tervezett Zürich–Dolderthal-i lakóházegyüttes (1934–1936), amely Sigfried Giedion svájci építészettörténész számára. F. R. S. Yorke munkatársaként két évig Londonban folytatott építészeti tevékenységet, ennek során az Isokon cég számára készítette később világszerte utánzott rétegelt lemez bútorait.

Építészként Magyarországon

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben hazaköltözött Budapestre, a Mérnöki Kamara azonban zsidó származása miatt nem vette fel a tagjai közé,[19] pedig előzőleg Fischer Józseffel és Molnár Farkassal közösen megnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár, Várnai Mariann-nal pedig a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet tervpályázatát. Mivel Magyarországon nem folytathatta praxisát, ezért 1935-ben Angliába távozott. (Késői elismerésként 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta.)

Építészként Amerikában és Európában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Museum of Art, Cleveland

1937-ben a Harvard Egyetemen tanított építészetet, majd 1938-tól 1941-ig Gropiusszal dolgozott a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. A Bauhaus nemzetközi jellegét és Új-Anglia favázas épületeinek helyi karakterét ötvöző munkásságuk igen erősen hatott a családiház-építészetre, az Egyesült Államok jóformán egész területén. Ezt a stílust példázza Breuer saját lincolni háza (1939) és a waylandi Chamberlain-ház (1940); mindkettő Massachusetts államban.

1946-ban Breuer New Yorkba költözött, ettől kezdve elárasztották megbízásokkal.[18] A fontosabbak: a Sarah Lawrence College színháza a New York állambeli Bronxville-ben (1952); az UNESCO párizsi székháza (1953–1958), Pier Luigi Nervi és Bernard Zehrfuss közreműködésével; a Szent János-apátság a minnesotai Collegeville-ben (1953–1961); a rotterdami De Bijenkorf Áruház (1955–1957); az IBM Kutatóközpont a franciaországi La Guade-ban (1960–1962); a New York-i Whitney Museum of American Art (elkészült 1966-ban) és az Amerikai Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium épülete Washingtonban (1963–1968), de részt vett az UNESCO New York-i épületének megtervezésében is.

1965-ben „Marcel Breuer and Associates” néven irodát alapított New Yorkban. 1973-ban súlyos szívinfarktust kapott, ami miatt hosszasabb pihenőre kényszerült. Végül 1975. március 1-jén bejelentette, hogy visszavonul az aktív munkától. Társai néhány évig még működtették az irodát. 1981. július 1-jén New Yorkban hunyt el nyolcvanadik életévében.

Hatása a 20. századi építő- és iparművészet fejlődésére

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breuer Marcell – mint Gropius tanítványa – amerikai korszakában vált építésszé (habár építészképzésben nem részesült). Munkássága kezdetben összenőtt Gropiuséval, majd attól elválva, de eszméit tovább folytatva (szerkezetismereti korlátait vélhetően vállalkozótársakkal feloldva) vált a „modern egyedi (magán)lakásépítés” kiemelkedő képviselőjévé az Egyesült Államokban, tulajdonképpen a tehetősebb és igényesebb társadalmi réteg életviteléhez illő lakásigények kielégítésével. Kiváló forma-, tömeg- és anyaghasználati módjával a modern építészet területén példamutató eredményekkel büszkélkedhetett (még nagyméretű közösségi projektekben is: UNESCO-palota, IBM-kutatóközpont stb.). Építész vénája jó „vállalkozóképességekkel” is párosult.

1925-től tervezett csővázas bútorai és berendezési tárgyai az egzakt alapformákon nyugvó tervezés példái. A Bauhaus legszebb termékei közé tartoznak azok a művei is – főként lámpák –, amelyek azután készültek, hogy az iskola ipari formatervezéssel kezdett foglalkozni. Építőművészeti újító tevékenységét a mindenkori szerkezet- és formaalakítás élvonalában kamatoztatta.

Szakmai sokoldalúsága révén annak az építőmesternek a jelképévé vált, akinek megteremtését Gropius a Bauhaus oktatási céljaként – az intézet megalakulásakor – deklarálta.

Számon tartott és jelentős alkotásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
New York: Whitney Múzeum, Breuer-épület
  • Berlin: Piscator-lakásbelső
  • Dessau: BAMBOS, Az ifjú mesterek házai (terv)
  • Wiesbaden: Harnischmacher-ház
  • Bristol: Gane-pavilon
  • Glanville: Saier-ház
  • Flaine: Téli sportközpont
  • La Gaude: IBM-Kutatóközpont
  • Párizs: UNESCO székháza
  • Moscia: Koerfer-ház
  • Zürich: Doldertal-ház
  • Baltimore-Maryland: Hooper-ház II.
  • Bismarck, É-Dakota: Angyali Üdvözlet-kolostor
  • Cleveland-Ohio: Cleveland Museum of Art
  • Collegeville, Minnesota: Szt. János apátság és egyetem
  • Lakeville, Connecticut: Caesar Cottage
  • Lincoln, Mass.: Breuer-ház I.
  • New Canaan, Connecticut: Breuer-ház II.
  • Long Island, New York: Geller-ház I. és Geller-ház II.
  • New York, New York: MoMA mintaház; University Heights Campus; Whitney Múzeum
  • Muskegon, Michigan: Szalézi Szt. Ferenc-templom
  • Wayland, Mass.: Chamberlain Cottage

Emlékezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pécsi emléktáblája szülőházának falán
Londoni emléktáblája

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2020. március 24..
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  3. 1 2 "Structurae" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  4. ↑ Anna Rowland (2017. december 13.). "Breuer, Marcel". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T011169. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  5. ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  6. ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1..
  7. ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2025. december 10..
  8. ↑ "Arkitekter verksamma i Sverige". 2015. január 9.
  9. 1 2 "Artists + Artworks". San Francisco Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. augusztus 19..
  10. 1 2 "Nieuwe Instituut Data Platform". Hozzáférés: 2024. május 20..
  11. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..
  12. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
  13. ↑ "Marcel Breuer". RKDartists (holland nyelven).
  14. ↑ "Arkitekter verksamma i Sverige". 2014. július 11.
  15. ↑ "arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1423-breuer-marcel-lajos". Hozzáférés: 2023. május 7..
  16. ↑ Carlos Ribeiro Vilela, Antonio Brito da Cunha. "On Marta Breuer and some of her unpublished drawings of Drosophila spp. male terminalia (Diptera, Drosophilidae)". Genetics and Molecular Biology. Brazilian Society of Genetics. 581. o. doi:[https://doi.org/10.1590/S1415-47572006000300032 10.1590/S1415-47572006000300032]. {{cite web}}: Check |doi= value (súgó); External link in |doi= (súgó)
  17. ↑ Születése bejegyezve a pécsi polgári születési anyakönyv 459/1902 száma alatt.
  18. 1 2 3 4 Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 121. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  19. ↑ Megjegyzendő, hogy Bauhaus-képzése abban az időben nem terjedt ki a mérnöki képesítéshez elengedhetetlen mechanika, statika, épületszerkezetek méretezése tantárgyakra.
  20. ↑ Hiány és emlékezet
  21. ↑ pte.hu

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Arnt Cobbers: Breuer (Taschen/Vince, 2007) – ISBN 978-3-8365-0071-5
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Bauhaus Archiv (Taschen/Vince, 2003) ISBN 3-8228-2584-0
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Die Kunst des 20. Jahrhunderts) (p. 145, 147, 173.) –(R. Piper&Co Verlag, München, 1957)
  • Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945 (A magyarországi művészet története-sorozat) (Akadémiai, 1985) ISBN 963-05-3239-5 I–II.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 44–47. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Major Máté: Breuer Marcel (Akadémiai, 1970)
  • Művészlexikon (1/82.) – Corvina K., Budapest, 1995 – ISBN 963 13 3967 X
  • Kepes, György, ed. The Man-Made Object. New York: G. Braziller, 1966
  • Masello, David. Architecture Without Rules: The Houses of Marcel Breuer and Herbert Beckhard. New York: W. W. Norton, 1993
  • Pearson, Christopher E. M. Designing UNESCO: Art, Architecture and International Politics at Mid-Century. Burlington, Vermont.: Ashgate Publishing Company, 2010

További szakirodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kiállítási katalógus. Kupferstichkabinett der Staatlichen Kunstsammlungen Dresden – Drezda, 1978
  • Ommagio a Marianne Brandt: In: forme. – 1985. H. 110. katalógus – The Museum of Modern Art. New York, 1981
  • Breuer Marcell. Elvek és eredmények; vál., szerk. Ernyey Gyula; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Marcel Breuer
A Wikimédia Commons tartalmaz Breuer Marcell témájú médiaállományokat.
  • Breuer Vaszilij (B3) székben 1927 körül
  • Kubinszky Mihály: Száz éve született Breuer Marcel Archiválva 2012. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A hiány emlékműve. Breuer Pécsett, oda-vissza. Meghívásos nemzetközi köztéri művészeti pályázat Breuer Marcell emlékére; kurátor Mélyi József; Dél-dunántúli Építész Kamara, Pécs, 2010
  • Rév Ilona: A Bauhaustól az üvegpiramisig; Napvilág, Budapest, 2006 (Társtudomány)
  • Arnt Cobbers: Marcel Breuer, 1902–1981. A 20. század formateremtője; ford. Szikra Renáta; Taschen–Vince, Köln–Bp., 2007
  • Breuer Marcell: Dizájn és építészet; Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum; Budapest, 2007
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Breuer_Marcell&oldid=28614294”