Major Máté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Major Máté
Major Máté 000.jpg
Született 1904. augusztus 3.
Baja
Elhunyt 1986. április 14. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész,
egyetemi tanár,
akadémikus
Díjak Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Máté témájú médiaállományokat.

Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3.Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Mayer Károly (1905-től magyarosított Majorra) előbb a zombori törvényszéken aljegyző, majd később a hódsági és a bajai járásbíróság elnöke lett. Édesanyja Thum Júlia szintén zombori volt. Szülei 1890-ben kötöttek házasságot. Máténak hat testvére volt. Az elemi elvégzése után középiskolai tanulmányait a cisztercita rend bajai III. Béla Főgimnáziumában végezte.

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 192736 között magántervezői irodákban és magántervezőként dolgozott. Ebben az időben tervezte a Budapest I. Attila utca 127. sz. alatti bérházat, Detre Pállal együtt. (193334), és a Budapest I. Sasfiók utca 8. sz. alatti villát (1934). 1936 és 1944 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) műszaki osztályának mérnöke, majd főmérnöke volt. Tervezői munkásságát – ebben az időben – még két épület jelzi, melyeket Benjamin Károllyal közösen tervezett. Ezek a Budapest I. Vám utca 2. (ma: Bem rkp. 24.) alatti ötemeletes sarok bérház (1944), valamint a Budapest IX. Zsil utca 3–5. alatti irodaház (1940-es évek), amely eredetileg lakóháznak épült.

1933 és 1938 között a modern magyar építészet képviselőjeként tagja volt a CIAM magyar szekciójának. 1933-tól tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. 1933–37 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára volt. 1942–44 között a Tér és Forma szerkesztőbizottságában is dolgozott. Alapító tagja volt az 1949-ben megszüntetett Új Építészet Köre csoportnak. A második világháború után építészként szinte nem is alkotott, kivételt jelent a Tatabányán, 1948-ban épült soklakásos lakótelep. Társadalmi, oktatói és szakírói munkássága azonban jelentős. 1948-tól tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1949–71-ig az Építéstörténeti Tanszék vezetője, 1974-ig az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója volt. 195186 között a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökségi tagja. 1949-től az MTA levelező tagja, 1949-től 1964-ig az MTA Műszaki Tudományok Osztálya osztályvezetőségének tagja. 1950–51-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja. 195558 között az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának elnöke, 1960-tól az MTA rendes tagja, 1972-től 1975-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének igazgatója volt.

Nevéhez fűződik az Akadémiai Kiadó Architectura sorozata, az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának és a Magyar Építőművészek Szövetségének közös kiadványa, melynek szerkesztője is volt.

Önéletrajzát az Egy gyermekkor és a kisváros emléke (visszaemlékezések, Bp., 1973) és Férfikor Budapesten (visszaemlékezések, Bp., 1978) könyvekben írta meg. Az első könyvében pontosan mutatja be Baját a 20. század elejétől az 1920-as évek közepéig. Életrajzi leírásában egy mára már letűnt világot tárt olvasói elé. A második könyvében „beszámol egyetemi éveiről, kenyérkereseti gondjairól, házasságáról, lakhelyeiről. Az építőművészeti megfigyelések természetesen könyve fontos részét alkotják: szól a sashegyi házban eltöltött tíz esztendejéről és a felnőtté érés nehéz, felelősségteljes folyamatáról, melynek során szakmájában és a politikában is megtalálta azokat a fogódzókat, amelyek segítették becsületesen és igazan élni.”[2]

Budapesten halt meg 1986. április 14-én, gazdag életművet hagyva maga után. Bonta János Major Máté búcsúztatása címen a Magyar Építőművészet, 1986/3. számában írt nekrológot. Zádor Anna, pedig a Magyar Építőművészet 1987/4–5. számában emlékezett meg róla.

Művei[szerkesztés]

Megépült épületek[szerkesztés]

  • 1933–1934. Budapest I. Attila utca 127. lakóház. (régen: 89. sz.) Tervezőtárs: Detre Pál.
  • 1934. Budapest XII. Sasfiók utca 8. lakóház.
  • 1940 körül. Budapest IX. Zsil utca 2. irodaház. (eredetileg lakóház). Tervezőtárs: Benjamin László
  • 1944. Budapest I. Vám utca 2. (ma: Bem rkp. 24) lakóház. Tervezőtárs: Benjamin László
  • 1948. Tatabánya. Négy, sok lakásból álló lakótelep.

Tervpályázatok[szerkesztés]

Könyvei, publikációi[szerkesztés]

  • Vita építészetünk helyzetéről (Perényi Imre. Magyar képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. 1951).
  • Az épülő kommunizmus képzőművészete. (Magyar–Szovjet Baráti Társaság és Képzőművészeti Alap. 1953).
  • Építészet és társadalom. (Útmutató a TIT előadói számára. TIT. 1954).
  • ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. és II. (Műszaki Könyvkiadó. 1955 és 1958).
  • Az építészet alakulásának törvényszerűségei. (Magyar Építőművészet 1955/IV. évf. 11–12. szám. 326–328. oldal).
  • Tíz esztendő magyar építészete. (az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1955/56 tanév. Budapest. 1957).
  • Bevezetés az építészettörténethez. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem. Építészettörténeti Tanszék. Kézirat. Tankönyvkiadó Vállalat 1964).
  • Pier Luigi Nervi. (Akadémiai Kiadó 1966. Architectura sorozat).[3]
  • Dercsényi Balázs: Árkay Aladár. (Akadémiai Kiadó 1967. Architectura sorozat).
  • Az építészet sajátszerüsége. (Akadémiai Kiadó. 1967).
  • Az építészet új világa. (Magvető kiadó. 1969).
  • Nagy Elemér: Le Corbusier. (Akadémiai Kiadó 1969. Architectura sorozat).
  • Hajnózy Gyula: Egyiptom építészete. (Corvina Kiadó 1969. Az építészet világa sorozat).[4]
  • Richard Neutra. (Akadémiai Kiadó 1970. Architectura sorozat).
  • Pál Balázs: Kós Károly. (Akadémiai Kiadó 1971. Architectura sorozat).
  • Amerigo Tot. (Corvina Kiadó 1971).
  • B. Szűcs Margit: Franciaország építészete I. és II. kötet. (Corvina Kiadó 1972 és 1977. Az építészet világa sorozat).
  • Egy gyermekkor és egy kisváros emlékei. (Magvető Kiadó 1973).
  • Kósa Zoltán: Kenzo Tange. (Akadémiai Kiadó 1973. Architectura sorozat).
  • Goldfinger Ernő. (Akadémiai Kiadó 1973. Architectura sorozat).
  • Pogány Frigyes: Itália építészete I. és II. kötet. (Corvina Kiadó 1973 és 1975. Az építészet világa sorozat).
  • Hajnóczy Gyula: Irak építészete. (Corvina Kiadó 1974. Az építészet világa sorozat).
  • dr.Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. (Akadémiai Kiadó 1974. Architectura sorozat).
  • Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla. (Akadémiai Kiadó 1974. Architectura sorozat).
  • Cs. Tompos Erzsébet: Görögország építészete. (Corvina Kiadó 1976. Az építészet világa sorozat)
  • dr. Kubinszky Mihály: Bohuslav Fuchs. (Akadémiai Kiadó 1977. Architectura sorozat)
  • Nagy Elemér: Dánia építészete. (Corvina Kiadó 1977. Az építészet világa sorozat).
  • Bonta János: Mies van der Rohe. (Akadémiai Kiadó 1978. Architectura sorozat)
  • Férfikor Budapesten. (Szépirodalmi Könyvkiadó – Műhely sorozat. 1978).
  • Kathy Imre: Medgyaszay István. (Akadémiai Könyvkiadó 1979. Architectura sorozat).
  • Winkler Oszkár: Bruno Taut. (Akadémiai Könyvkiadó 1980. Architectura sorozat).
  • Tompos Erzsébet: Spanyolország építészete I. és II. kötet. (Corvina Kiadó 1980 és 1983. Az építészet világa sorozat).
  • Vágó Péter. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat).
  • Winkler Oszkár: Alvar Aalto. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat).
  • Breuer Marcell. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat).
  • Szilágyi István: Arisz Konsztantinidisz. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat).
  • Bonta János: Skidmore, OWings & Merrill. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat).
  • Preisich Gábor: Ernst May. (Akadémiai Kiadó 1983. Architectura sorozat).
  • Szentirmai József: Japán építészete. (Corvina Kiadó 1983. Az építészet világa sorozat).
  • Moravánszky Ákos: Antoni Gaudí. (Akadémiai Kiadó 1984. Architectura sorozat).
  • Mindig megújuló építészet. (ÉTK. 1985).
  • Mezei Ottó: Molnár Farkas. (Akadémiai Kiadó 1987. Architectura sorozat
  • Utószó (tanulmány) Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet c. kötetéhez (Műszaki Kiadó 1961. ETO72.036)

Képgaléria[szerkesztés]

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

Akadémiai Aranyérem

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. dr. Major Máté urnafülkéje a Farkasréti temetőben
  2. Magyar irodalom története 1945–1975/Major Máté (1904–1986) idézet
  3. Major Máté által szerkesztett építészeti sorozat az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának és a Magyar Építőművész Szövetségének közös kiadványa.
  4. AZ ÉPÍTÉSZET VILÁGA Major Máté által szerkesztett sorozat

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Branczik Márta: Major Máté (HIK Felsőoktatási Tankönyv és Szakkönyvtár és ARTPORTAL
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. (83., 84., 112. oldal)
  • Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között. (14., 60., 478. oldal).
  • Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között.(280.old.)
  • LAPIS ANGULARIS III. Major Máté: Tizenkét nehéz esztendő. (1945–1956). Szerkesztők: Fehérvári Zoltán és Prakfalvi Endre.
  • Tér és Forma. (1935/1. sz. 14–15. old., 1936/1. sz. 20–22. old.)
  • A magyar irodalom története/Major Máté
  • Szerk.: Egy tanszék 80 éve (A BM Urbanisztikai Tanszékének története 1929-2009) p. 49- utalások a Perényi - Major 1951-es híres/hírhedt építőművészeti vitára) - Bp. Terc K. 2009. - ISBN 9789639535961

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]