Magyar–Szovjet Baráti Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság[1] 1945 januárjában alakult Magyarországon azzal a céllal, hogy elmélyítse a magyar–szovjet barátságot. Alapító elnöke a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert volt. A társaság aktivitása valójában a szovjet típusú kommunista rendszer propagálására irányult. Egy évvel később már félmillió tagja volt. 1948-ban vette fel a Magyar–Szovjet Társaság nevet, és ekkortól kommunista tömegszervezetté alakult, mely 1953-ban már 1,3 millió taggal és 8000 helyi szervezettel rendelkezett. A helyi szervezetek működése többnyire formális volt. A társaság Ország Világ címen hetilapot adott ki. Az 1956-os forradalom idején a társaság szétesett, majd 1957 nyarán Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá, ekkor már tagság nélkül. A Kádár-korszakban sokáig Apró Antal volt az MSZBT elnöke. A rendszerváltás idején az MSZBT is széthullott.

Forrás, jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1954-től érvényes helyesírási szabályzat (az 1973-as, tartalmában változatlan kiadás tanúsága szerint) már nagykötőjelet írt elő a népnevek kapcsolatának jelzésére, l. 407. pont, vö. AkH.11 263. a).