Ideiglenes Nemzeti Kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ideiglenes Nemzeti Kormány
(1944. december 22.1945. november 15.)
Időhossz 11 hónap
Kormányfő Dálnoki Miklós Béla (miniszterelnökként)
Államfő a tisztség betöltetlen
Államforma királyság

Pártok Nemzeti Parasztpárt,
Magyar Kommunista Párt,
Magyarországi Szociáldemokrata Párt,
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt,
Polgári Demokrata Párt
Dálnoki maga pártonkívüli
Előző kormány
Következő kormány
Szálasi-kormány
Tildy-kormány

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között.

Megalakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés felállítását követte. Az ideiglenes törvényhozó testület a háborús állapotok és a közigazgatás teljes összeomlása miatt nem szokásos választás útján jött létre, hanem az ország felszabadult területein részben spontán módon, részben a Vörös Hadsereg támogatásával vagy nyomására megalakuló, a helyi közigazgatást szinte mindenütt kezükbe vevő nemzeti bizottságok delegáltjaiból állt. Az ideiglenes kormányt azonban nem is ez a testület, hanem az általa megválasztott Politikai Bizottság választotta meg és alakította át később. A kormány összetételét valójában Moszkvában jóváhagyott pártközi megállapodással határozták meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban részt vevő pártok.

Összeállításánál döntő szempont volt, hogy megossza a Szálasi-kormány vezetése alatt a németek oldalán még harcoló magyar erőket, illetve elfogadható legyen a még német megszállás alatt álló magyar területek lakossága számára. Ennek érdekében a kormány vezetője és két minisztere lett három, a magyar hadsereg legmagasabb, vezérezredesi rendfokozatát viselő tábornoka, akik októberben engedelmeskedtek Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti felhívásának. Dálnoki Miklós Béla az 1. hadsereg parancsnoka, Vörös János a honvéd vezérkar főnöke, Faragho Gábor pedig a csendőrség és a rendőrség felügyelője volt és ő vezette az előzetes fegyverszüneti delegációt. Mindhárman nagy tekintéllyel rendelkeztek a magyar hadseregben, korábban többször kitüntették őket (Adolf Hitler is). A kormányban helyett kapott Teleki Pál volt miniszterelnök fia, Teleki Géza gróf is.

A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett, a később kulcsfontosságúnak bizonyuló belügyi tárcát a Nemzeti Parasztpárt kommunistákhoz is közel álló politikusa, Erdei Ferenc kapta, a földre áhítozó parasztok számára legfontosabb tárcát, a földművelésügyit pedig a kommunista Nagy Imre.

A kormány tagjai[szerkesztés]

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt
miniszterelnök
dálnoki Miklós Béla 1944. december 22. 1945. november 15.
pártonkívüli
belügyminiszter
Erdei Ferenc 1944. december 22. 1945. november 15.
NPP
földművelésügyi miniszter
Nagy Imre 1944. december 22. 1945. november 15.
MKP
honvédelmi miniszter
Vörös János 1944. december 22. 1945. november 15.
pártonkívüli
igazságügy-miniszter
Valentiny Ágoston 1944. december 22. 1945. július 21.
SZDP
Ries István 1945. július 21. 1945. november 15.
SZDP
iparügyi miniszter
Takács Ferenc 1944. december 22. 1945. július 1.
SZDP
Bán Antal 1945. július 1. 1945. november 15.
SZDP
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter
Gábor József 1944. december 22. 1945. május 11.
MKP
Gerő Ernő 1945. május 11. 1945. november 15.
MKP
közellátásügyi miniszter
Faragho Gábor 1944. december 22. 1945. július 21.
pártonkívüli
Rónai Sándor 1945. július 21. 1945. november 15.
SZDP
külügyminiszter
Gyöngyösi János 1944. december 22. 1945. november 15.
FKGP
népjóléti miniszter
Molnár Erik 1944. december 22. 1945. november 15.
MKP
pénzügyminiszter
Vásáry István 1944. december 22. 1945. július 21.
FKGP
Oltványi Imre 1945. július 21. 1945. november 15.
FKGP
újjáépítési miniszter
Nagy Ferenc 1945. május 11. 1945. november 15.
FKGP
vallás- és közoktatásügyi miniszter
Teleki Géza 1944. december 22. 1945. november 13.
pártonkívüli,
átmenetileg PDP

A kormány fontosabb intézkedései[szerkesztés]

Az ideiglenes kormány kötötte meg 1945. január 20-án a fegyverszünetet a Szovjetunióval. Az egyezmény értelmében Magyarország hadat üzent Németországnak, és 300 millió dollár hadikárpótlás fizetésére kötelezték – kétharmadát a Szovjetuniónak és egyharmadát Jugoszláviának és Csehszlovákiának –, amit hat éven belül kellett megfizetni, főleg terményekben és árucikkekben. Előírta a fegyverszünet például 200 ezer óra leszállítását, amihez a svájci rugókat külföldről kellett beszerezni; valamint 52 mázsa cukorka átadását a Vörös Hadseregnek, ami a fegyverszünet értelmében ezeken felül bármit leszerelhetett és elszállíthatott az országból hadizsákmányként. A jóvátételt végül 1958-ra sikerült megfizetni, addig mintegy hatvanezer főnyi értékes munkaerőt kötött le ennek előteremtése.[1]

Március 15-én a kormány kiadta a földreformra vonatkozó rendeletet a 100 holdnál nagyobb birtokok felosztásáról, amelynek alapján sok paraszt juthatott földhöz. A kommunisták a következő években gyakran hivatkoztak arra, hogy a földreformra kommunista miniszter, Nagy Imre vezetésével került sor.

Az ideiglenes kormány 1945 tavaszán a februárban felszabadult Budapestre költözött, majd ősszel előkészítette és lebonyolította a nemzetgyűlési választást. Megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakult az új kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió. Múlt-kor, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2015. január 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]