Negyedik Orbán-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Negyedik Orbán-kormány
(2018. május 18. – hivatalban)
Kormányfő Orbán Viktor (miniszterelnökként)
Államfő Áder János (köztársasági elnökként)
Államforma köztársaság

Pártok Fidesz – Magyar Polgári Szövetség,
Kereszténydemokrata Néppárt
Előző kormány
Következő kormány
Harmadik Orbán-kormány

A negyedik Orbán-kormány az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik Magyar Köztársaság 12., az 1990-es rendszerváltás utáni 11. magyar kormánya lesz. A 2018-as országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett[1] választotta miniszterelnökké Orbán Viktort[2], aki ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszer is kormányt alakíthat.[3][4]

Áder János köztársasági elnök 2018. május 18-án nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök negyedik kormányának minisztereit, akik aznap letették az hivatali esküt.

Előzmények[szerkesztés]

2018. április 8-án a harmadik Orbán-kormány megbízatása nem szűnt meg; az új kormány megalakulásáig ez a kormány van hivatalban. A negyedik Orbán-kormány megalakítása útján az első lépés az volt, hogy Áder János köztársasági elnök 2018. április 17-én a választáson győztes Fidesz vezetőjét, Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra.[5]

2018. április 27-én Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke nyilvánosságra hozta az új kormány tagjainak névsorát. Az új kormány várhatóan az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel.[6]

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról minisztériumok felsorolásáról szóló 2018. évi V. törvény[7] 2018. május 11-én fogadta el az Országgyűlés.[8][9]

A Kormány tagjai[szerkesztés]

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt
Miniszterelnök
Orbán Viktor 2018. május 10. hivatalban Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter
Semjén Zsolt 2018. május 18. hivatalban KDNP
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Gulyás Gergely 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Rogán Antal 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
Belügyminiszter
Pintér Sándor 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Igazságügyi miniszter
Trócsányi László 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Miniszterelnök-helyettes,
Pénzügyminiszter
Varga Mihály 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Emberi erőforrások minisztere
Kásler Miklós 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Innovációs és technológiai miniszter
Palkovics László 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Agrárminiszter
Nagy István 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Honvédelmi miniszter
Benkő Tibor 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
A paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
Süli János 2018. május 18. hivatalban KDNP
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Bártfai-Mager Andrea 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli

A negyedik Orbán-kormány nemzetközi szóvivője Kovács Zoltán.

Államtitkárok[szerkesztés]

Államtitkárok 2018. május 22-től[10] (az eltérések zárójelben feltüntetve):

Kormányprogram[szerkesztés]

Orbán Viktor a megválasztása után mondott beszédében célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, és a minőséget mérő versenyképességi rangsorokban az 5 legjobb európai uniós állam között legyen. Ehhez a következőket ígérte:[11]

  • megpróbálják megállítani a magyar lakosság természetes fogyását.[12]
  • gyorsforgalmi utakat építenek Budapestről a megyei jogú városokig, az autópályák elérik az országhatárt, a gyorsforgalmi utakra harminc perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni,
  • az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik Magyarországot,
  • magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket hoznak ide, és ebben a kategóriában a világ tíz legjobb országa közé kerül Magyarország,
  • a hazai tulajdonú vállalatok részesedését a magyar exportból ötven százalékkal növelik,
  • a népbetegségeket radikálisan visszaszorítják, és ennek érdekében észszerűsítik az egészségügyet, és erős ösztönzőket vezetnek be,
  • felépítik az új Magyar Honvédséget,
  • a történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát gazdaságilag is megépítik, a fővárosokat és nagyvárosokat közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják,
  • Budapestnek visszaadják régi nagyságát és fényét.

Források[szerkesztés]

  1. igennel a Fidesz, a KDNP és a MNOÖ képviselői szavaztak, nemmel pedig a Jobbik és a DK frakciója, nem vett részt a szavazáson az MSZP, az LMP és a Párbeszéd frakciója
  2. 6/2018. (V. 10.) OGY határozat A miniszterelnök megválasztásáról
  3. Orbán Viktor 2030-ig tervez - Index, 2018.05.10.
  4. Kft., New Wave Media Group. „Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, http://www.origo.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. május 16.) (hu nyelvű) 
  5. https://index.hu/belfold/2018/04/17/ader_felkerte_orban_viktort_a_kormanyalakitasra_es_majus_8-ara_hivta_ossze_az_uj_orszaggyulest/
  6. Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról - Kormány.hu, 2018. április 27.
  7. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat - Parlament.hu
  8. Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új, gyors reagálású kormány - Index, 2018.05.11.
  9. A 2018. évi V. törvény a Magyar Közlöny 2018. évi 67. számában (2018. május 17.) jelent meg.
  10. http://www.kormany.hu/hu/hirek/az-allamfo-kinevezte-az-uj-kormany-allamtitkarait. www.kormany.hu. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
  11. Orbán Viktor miniszterelnökké választását követően mondott beszéde az Országgyűlésben - mandiner.hu, 2018. május 10.
  12. Orbán megpróbálja a lehetetlent