Negyedik Orbán-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Negyedik Orbán-kormány
(2018. május 18. – hivatalban)
Kormányfő Orbán Viktor (miniszterelnökként)
Államfő Áder János (köztársasági elnökként)
Államforma köztársaság

Pártok Fidesz – Magyar Polgári Szövetség,
Kereszténydemokrata Néppárt
Előző kormány
Következő kormány
Harmadik Orbán-kormány

A negyedik Orbán-kormány az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik Magyar Köztársaság 12., az 1990-es rendszerváltás utáni 11. magyar kormánya. A 2018-as országgyűlési választásokat követően május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett[1] választotta miniszterelnökké Orbán Viktort,[2] így ő az első magyar kormányfő, aki negyedszer is kormányt alakított.[3][4]

Áder János köztársasági elnök 2018. május 18-án nevezte ki a kormány minisztereit, akik még aznap letették a hivatali esküt.

Előzményei[szerkesztés]

2018. április 8-án a harmadik Orbán-kormány megbízatása nem szűnt meg, hanem az új kormány megalakulásáig ez a kormány volt hivatalban. A kormánylakítás első lépése az volt, hogy a köztársasági elnök 2018 április 17-én a választásokon nagy többséget szerezett Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezetőjét, a hivatalban lévő miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra.[5]

2018. április 27-én Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke nyilvánosságra hozta az új kormány tagjainak tervezett névsorát. [6]

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, illetve a minisztériumok felsorolásáról szóló 2018. évi V. törvényt[7] 2018. május 11-én fogadta el az Országgyűlés.[8][9]

D AS20180518003.jpg

A Kormány tagjai[szerkesztés]

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt
Miniszterelnök
Orbán Viktor 2018. május 10. hivatalban Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter
Semjén Zsolt 2018. május 18. hivatalban KDNP
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Gulyás Gergely 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Rogán Antal 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
Belügyminiszter
Pintér Sándor 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Igazságügyi miniszter
Trócsányi László 2018. május 18. 2019. június 30. [10] pártonkívüli
Varga Judit 2019. július 12. [11] hivatalban Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
Pénzügyminiszter
Varga Mihály 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Emberi erőforrások minisztere
Kásler Miklós 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Innovációs és technológiai miniszter
Palkovics László 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
Agrárminiszter
Nagy István 2018. május 18. hivatalban Fidesz
Honvédelmi miniszter
Benkő Tibor 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli
A paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
Süli János 2018. május 18. hivatalban KDNP
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Bártfai-Mager Andrea 2018. május 18. hivatalban pártonkívüli

A negyedik Orbán-kormány nemzetközi szóvivője Kovács Zoltán.

Kormányprogram[szerkesztés]

Orbán Viktor a megválasztása után mondott beszédében célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, és a minőséget mérő versenyképességi rangsorokban az 5 legjobb európai uniós állam között legyen. Ehhez a következőket ígérte:[12]

  • megpróbálják megállítani a magyar lakosság természetes fogyását.[13]
  • gyorsforgalmi utakat építenek Budapestről a megyei jogú városokig, az autópályák elérik az országhatárt, a gyorsforgalmi utakra harminc perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni,
  • az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik Magyarországot,
  • magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket hoznak ide, és ebben a kategóriában a világ tíz legjobb országa közé kerül Magyarország,
  • a hazai tulajdonú vállalatok részesedését a magyar exportból ötven százalékkal növelik,
  • a népbetegségeket radikálisan visszaszorítják, és ennek érdekében észszerűsítik az egészségügyet, és erős ösztönzőket vezetnek be,
  • felépítik az új Magyar Honvédséget,
  • a történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát gazdaságilag is megépítik, a fővárosokat és nagyvárosokat közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják,
  • Budapestnek visszaadják régi nagyságát és fényét.

Források[szerkesztés]

  1. igennel a Fidesz, a KDNP és a MNOÖ képviselői szavaztak, nemmel pedig a Jobbik és a DK frakciója, nem vett részt a szavazáson az MSZP, az LMP és a Párbeszéd frakciója
  2. 6/2018. (V. 10.) OGY határozat A miniszterelnök megválasztásáról
  3. Orbán Viktor 2030-ig tervez - Index, 2018.05.10.
  4. Kft., New Wave Media Group. „Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, http://www.origo.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. május 16.) (hu nyelvű) 
  5. https://index.hu/belfold/2018/04/17/ader_felkerte_orban_viktort_a_kormanyalakitasra_es_majus_8-ara_hivta_ossze_az_uj_orszaggyulest/
  6. Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról - Kormány.hu, 2018. április 27.
  7. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat - Parlament.hu
  8. Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új, gyors reagálású kormány - Index, 2018.05.11.
  9. A 2018. évi V. törvény a Magyar Közlöny 2018. évi 67. számában (2018. május 17.) jelent meg.
  10. 250/2019. (VI. 28.) KE határozat
  11. 281/2019. (VII. 12.) KE határozat
  12. Orbán Viktor miniszterelnökké választását követően mondott beszéde az Országgyűlésben - mandiner.hu, 2018. május 10.
  13. Orbán megpróbálja a lehetetlent

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 172/2018. (IX. 26.) Korm. rendelet A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról