Ugrás a tartalomhoz

Gulyás Gergely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás Gergely
Gulyás 2017-ben
Gulyás 2017-ben
Született1981. szeptember 21. (45 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus, jogász
IskoláiPázmány Péter Katolikus Egyetem (JD)
Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. – 2026. május 12.
HelyettesPanyi Miklós
MiniszterelnökOrbán Viktor
ElődLázár János
UtódRuff Bálint
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője
Hivatali idő
2017. október 2. – 2018. május 8.
PártelnökOrbán Viktor
ElődKósa Lajos
UtódKocsis Máté
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője
Hivatali idő
2026. május 9. – 2026. július 21.
PártelnökOrbán Viktor
ElődKocsis Máté
UtódBóka János
Az Országgyűlés jogalkotási alelnöke
Hivatali idő
2014. május 6. – 2017. október 1.
ElnökKövér László
ElődTisztség létrejötte
UtódHende Csaba
A Fidesz alelnöke
Hivatali idő
2015. december 13. – 2019. szeptember 29.
PártelnökOrbán Viktor
Az Országgyűlés tagja
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. május 14.
Politikai pályafutása
Párt Fidesz
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Gergely témájú médiaállományokat.

Gulyás Gergely Győző (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, politikus. 2010-től 2026-ig a Fidesz országgyűlési képviselője, 2018 és 2026 között a negyedik és az ötödik Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere.

Pályafutását ügyvédként kezdte, majd a pártpolitikába bekapcsolódva a 2010-es évek elejétől a Fidesz egyik legmeghatározóbb közjogi és törvényalkotási szakpolitikusa lett. Aktívan részt vett a 2011-ben elfogadott új alaptörvény szövegezésében, és nevéhez fűződik a kommunista diktatúra alatti emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény (az ún. „lex Biszku”) benyújtása is. 2014 és 2017 között a törvényalkotásért felelős parlamenti alelnöki, 2015 és 2019 között pedig a Fidesz alelnöki tisztségét is betöltötte.

Két alkalommal, 2017–2018 között, majd a 2026-os választásokat követően rövid ideig a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője volt. Karrierjének legjelentősebb és legismertebb szakasza 2018-ban kezdődött, amikor miniszteri kinevezést kapott, és átvette a heti rendszerességű Kormányinfó vezetését, ezáltal nyolc éven át a Fidesz-kormányzat hivatalos döntéseinek első számú kommunikátoraként volt ismert.

Életútja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten született, édesapja ügyvéd. Középiskolai tanulmányait a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnáziumban végezte. Jogi diplomáját 2004-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd 2007-ben jogi szakvizsgát tett.

Diplomázását követően 2004-től ügyvédjelöltként, 2008-tól pedig önálló ügyvédként dolgozott. Szakmai munkája mellett 2005-től a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének megbízott egyetemi oktatója volt.

Politikai pályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártpolitikába 2005 végén, a Fidesz újonnan létrehozott ifjúsági tagozatának tagjaként kapcsolódott be. 2006-ban bekerült a párt országos választmányába, 2007-ben pedig csatlakozott az ifjúsági-értelmiségi holdudvarhoz tartozó Szabadság Körhöz. Bár a 2009-es európai parlamenti választáson felkerült a Fidesz listájára, a 21. hely nem eredményezett mandátumot.

Országos politikai karrierje a 2010-es országgyűlési választással vette kezdetét, amikor a Fidesz Vas megyei területi listájáról jutott be a parlamentbe.[1] Az új Országgyűlésben hamar meghatározó feladatokat kapott: őt nevezték ki a 2002 és 2010 között elkövetett jogsértéseket – köztük a 2006. őszi tiltakozásokat – vizsgáló parlamenti albizottság elnökévé.

Jogászi hátterének köszönhetően az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke lett, amely minőségében (Szájer József és Salamon László mellett) az új alkotmány egyik legfőbb szövegezőjeként és parlamenti képviselőjeként vett részt a jogalkotási folyamatban.[2] Ezzel párhuzamosan a parlamenti képviselőcsoportban is előrelépett: 2011 júniusában a Fidesz frakcióvezető-helyettesévé választották,[3] továbbá 2011 és 2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöki tisztségét is betöltötte.

A 2010–2014-es parlamenti ciklusban az ő nevéhez fűződött a „lex Biszku”-ként is ismert törvényjavaslat (hivatalosan: Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről) benyújtása. A jogszabály a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemiségét követve teremtett jogi alapot arra, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások politikai megrendelői és az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplői emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonhatóvá váljanak.[4][5][6]

A 2014-es országgyűlési választást követően az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökévé, egyúttal a Törvényalkotási Bizottság elnökévé választották.[7] Törvényhozói munkája mellett a párt belső hierarchiájában is előrelépett: 2015. december 13-án a Fidesz négy alelnökének egyikévé választották (e tisztségét 2019. szeptember 29-éig látta el). Parlamenti alelnöki pozíciójából 2017 októberében távozott, miután ő váltotta Kósa Lajost a Fidesz képviselőcsoportjának élén, így a ciklus végéig frakcióvezetőként dolgozott.[8][9]

A 2018-as országgyűlési választáson Budapest 3. számú egyéni választókerületében (amely a II. és XII. kerületet foglalta magában) szerzett parlamenti mandátumot.[10] A választásokat követően, a Negyedik Orbán-kormány 2018. május 18-ai megalakulásakor kinevezték a Miniszterelnökséget vezető miniszterré.[11] Ezt a kulcsfontosságú kormányzati pozícióját a 2022-ben megalakult ötödik Orbán-kormányban is megtartotta.[12]

Miniszteri tisztségéből fakadóan 2018 májusában átvette Lázár Jánostól a kormányzat heti rendszerességű sajtótájékoztatójának, a Kormányinfónak a vezetését, így a kormányzati döntések és a kabinet kommunikációjának első számú hivatalos arcává vált.[13] Szerepkörének köszönhetően a Befolyás-barométer 2024-es listáján Magyarország 10. legbefolyásosabb embereként szerepelt. Kormányzati kommunikátorként és miniszterként tett megnyilatkozásai közül jelentős nemzetközi és hazai visszhangot váltott ki 2023. március 23-ai kijelentése. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán úgy fogalmazott: a magyar jogrend sajátosságai miatt Magyarország nem tartóztatná le az orosz államfőt, ha az ország területére lépne.[14]

Magyar Péter 2024 tavaszi politikai színrelépésekor a sajtó kiemelten foglalkozott Magyar és Gulyás korábbi szoros, évtizedes barátságával (amelynek révén Gulyás a később miniszterelnökké választott politikus egyik gyermekének keresztapja lett). A kettejük kapcsolatát és Gulyás esetleges politikai felelősségét firtató újságírói kérdésekre a 2024. április 11-i Kormányinfón egy sokat hivatkozott nyilatkozatban úgy reagált: „Mondom még egyszer, ami ebben az esetben történt, ahhoz nekem nincs közöm. De ha mégis van, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem.”[15]

A 2026-os országgyűlési választást követően az új Országgyűlésben a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként folytatta munkáját, azonban erről a tisztségéről rövidesen, 2026. július 13-án lemondott.[16]

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2024 decemberében kötött házasságot Budai Ivett-tel, a Hír TV műsorvezetőjével.[17] Első gyermekük, egy kislány, 2025 júliusában született.[18]

2024 februárjának végén súlyos gerincműtéten esett át, amely után saját elmondása szerint újra kellett tanulnia járni. A hosszas rehabilitáció miatt hetekig távol maradt a nyilvános kormányzati és politikai szereplésektől.[19]

Díjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Halzl József-díj (2022)[20]
  • Antall József-díj (2025)[21]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Józing Antal (2010. április 30.). "Miből lesz a politikai cserebogár? – Gulyás Gergely". Nyugat.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  2. ↑ "Gulyás: Marad az egykamarás parlament". Mandiner. 2010. december 6. Hozzáférés: 2026. október 1.
  3. ↑ "Frakcióvezető-helyetteseket választott a Fidesz-frakció". fidesz.hu. 2011. június 6. Hozzáférés: 2026. október 1.
  4. ↑ "T/4714. számú törvényjavaslat indokolással – Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről". Jogkódex. Hozzáférés: 2026. október 1.
  5. ↑ Munkácsy Márton. "Gulyás Gergelyt küldte a Fidesz Biszku Bélára". 24.hu. Hozzáférés: 2013. december 4.
  6. ↑ Janecskó Kata (2012. június 4.). "Lex Biszku, lex Járai, lex Schmitt". Index. Hozzáférés: 2026. október 1.
  7. ↑ "Miniszterelnökség – Miniszter – Életrajz". kormany.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  8. ↑ Magyari Péter (2017. szeptember 14.). "Hivatalos: Gulyás Gergely a Fidesz új frakcióvezetője". 444.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  9. ↑ "Bejelentették: Gulyás Gergely a Fidesz új frakcióvezetője". Alfahír. 2017. szeptember 14. Hozzáférés: 2026. október 1.
  10. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2018 – Budapest 3. számú egyéni választókerület eredménye". valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  11. ↑ "Ők a negyedik Orbán-kormány miniszterei". Origo. 2018. május 18. Hozzáférés: 2026. október 1.
  12. ↑ "Miniszteri eskütétel – Orbán Viktor megindokolta, kit miért kért fel". Infostart. 2022. május 24. Hozzáférés: 2026. október 1.
  13. ↑ "Ő az új Lázár János és ez volt az első fellépése". 24.hu. 2018. május 24. Hozzáférés: 2026. október 1.
  14. ↑ "Hungary would not arrest Putin, says PM Orban's chief of staff". Reuters (angol nyelven). 2023. március 23. Hozzáférés: 2026. október 1.. „Hungary would not arrest Russian President Vladimir Putin if he entered the country".
  15. ↑ Haász, János (2024. április 11.). "Gulyás Gergely a kormányinfók történetének legrejtélyesebb végszavával búcsúzott". 444.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  16. ↑ "Gulyás Gergely lemond a frakcióvezetői tisztségről". Telex. 2026. július 13. Hozzáférés: 2026. október 1.
  17. ↑ "Gulyás Gergely megnősült, nagy lagzit tartottak a Várban". Blikk. 2024. december 23. Hozzáférés: 2026. október 1.
  18. ↑ "Gulyás Gergelynek kislánya született". Index. 2025. július 16. Hozzáférés: 2026. október 1.
  19. ↑ Botos Tamás (2024. március 28.). "Gulyás: Gerincműtéten estem át, újra kellett tanulnom járni". 444.hu. Hozzáférés: 2026. október 1.
  20. ↑ Tibor, Horváth (2022. november 12.). "Kitüntetést kapott a Rákóczi Szövetségtől Gulyás Gergely". index.hu. Hozzáférés: 2026. május 15.
  21. ↑ Richárd, Kecső (2025. május 16.). "Rangos díjjal tüntették ki Gulyás Gergelyt". index.hu. Hozzáférés: 2026. május 15.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gulyás_Gergely&oldid=29396214”