Gulyás Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gulyás Gergely
Gulyás Gergely.JPG
Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. hivatalban
Előd Lázár János
Utód hivatalban

Született 1981szeptember 21. (38 éves)
Budapest
Párt Fidesz

Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Gergely témájú médiaállományokat.

Gulyás Gergely (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, szakpolitikus. 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese,[1] majd 2017–2018 között frakcióvezetője.[2] 2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke.[3] 2018-tól miniszterelnökséget vezető miniszter. A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 13. legbefolyásosabb személye.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született, egy ismert ügyvéd fiaként. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett.

2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. 2005-től megbízott egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén.

Politikai életútja[szerkesztés]

Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2007-től a Szabadság Kör tagja. Rendszeresen részt vett a kör rendezvényein és sajtótájékoztatóin. 2009 januárjában felkerült a Fidesz európai parlamenti listájára, de 21. helye nem volt befutó. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe. A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke,[4] 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.

Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában.

Ő terjesztette be a „lex Biszku”-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”, az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni.[5][6][7]

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.[8]

Kötetei[szerkesztés]

  • Ablonczy Bálintː Az alkotmány nyomában. Beszélgetések Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel; Elektromédia, Kerepes, 2011 (angolul, franciául, németül is)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]