Varga Mihály (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varga Mihály
Varga Mihály portréja.jpg
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. május 18.
Előd önmaga, nemzetgazdasági miniszterként
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2018. május 22. 2022. június 4.
Magyarország nemzetgazdasági minisztere
Hivatali idő
2013. március 7. 2018. május 17.
Előd Matolcsy György
Utód önmaga, pénzügyminiszterként
Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2012. június 2. 2013. március 6.
Előd Fellegi Tamás
Utód tisztség megszűnt
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
2001. január 1. 2002. május 27.
Előd Járai Zsigmond
Utód László Csaba

Születési név Varga Mihály
Született 1965. január 26. (57 éves)
Karcag
Párt FideszFidesz 2015.svg

Foglalkozás
Iskolái

Díjak
  • Lechner Ödön-díj (2016)
  • díszpolgár (Karcag, 2018)
  • díszpolgár (Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2022)
  • díszdoktor (L. N. Gumilyov Eurasian National University, 2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Mihály témájú médiaállományokat.

Varga Mihály (Karcag, 1965. január 26. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.

Pályafutása[szerkesztés]

Pénzügyi tevékenysége[szerkesztés]

1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán szerzett diplomát. Ezután a budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora, majd 1990-ben a szolnoki Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa lett. 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola oktatója volt. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1988 decemberében lett a Fidesz tagja, melynek Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoportjának alapítója volt. 1990-től a párt Országos Tanácsának tagja, 1992 és 1993 között elnöke. 1993 és 1995 között a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke, 1994 és 2003 között országos alelnöke, és gazdasági kabinetjének vezetője. A párt reformja óta a karcagi választókerület elnöke.

1990-ben került be először az Országgyűlésbe. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú választókerületének képviselője. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.

1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond addigi pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette Varga Mihály került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001–2002) megalkotásában.

2005-ben újra megválasztották a párt alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. Orbán Viktor pártelnök később megbízta a párt gazdasági konzultációján belül a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásával.

A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé, a tisztséget 2013-ig töltötte be.

2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára, majd 2013-ig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.[1] 2014-2022 Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben.[2]

2013 márciusától 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, 2022-től ismét pénzügyminiszter.[3]

Civil tevékenysége[szerkesztés]

1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-ben a Johannita Lovagrend tagja lett. 2001-ben a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. 2012-től a Joint Venture Szövetség valamint a Magyar–Kazah Gazdasági és Vegyes bizottság társelnöke. 2013-tól a Szalay Annamária Média Alapítvány, 2021-től pedig a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumi elnöke.[3]

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Sántha Szilvia vegyész. Gyermekeik: Vanda (1995), Sarolta (1997), Mihály (2001), Sámuel (2013).[4]

Díjai[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Miniszter - Életrajz. 2015-2019.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  2. Belföld Választás 2018.
  3. a b Miniszter PM (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  4. Varga Mihály újra apa lett, Index, 2013. június 16.
  5. Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen (magyar nyelven). telex, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 12.)

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Járai Zsigmond
Magyarország pénzügyminisztere
2000. december 31.2002. május 26.
Utódja:
László Csaba