Varga Mihály (politikus)

	Varga Mihály
	A Magyar Nemzeti Bank 22. elnöke
	Hivatalban; Hivatalba lépés: 2025. március 4.
Előd	Matolcsy György
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 2018. május 18. – 2024. december 31.
Előd	önmaga, nemzetgazdasági miniszterként
Utód	Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszterként
	Magyarország miniszterelnök-helyettese
	Hivatali idő; 2018. május 22. – 2022. június 4.
	Magyarország nemzetgazdasági minisztere
	Hivatali idő; 2013. március 7. – 2018. május 17.
Előd	Matolcsy György
Utód	önmaga, pénzügyminiszterként
	Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere
	Hivatali idő; 2012. június 2. – 2013. március 6.
Előd	Fellegi Tamás
Utód	tisztség megszűnt
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 2001. január 1. – 2002. május 27.
Előd	Járai Zsigmond
Utód	László Csaba
Születési név	Varga Mihály
Született	1965. január 26. (60 éves); Karcag
Párt	Fidesz
Házastársa	Vargáné Sántha Szilvia
Foglalkozás	közgazdász; politikus;
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (–1989); Karcagi Nagykun Református Gimnázium Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (–1983);
Díjak	Lechner Ödön-díj (2016); díszpolgár (2018, Karcag); díszpolgár (2022, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye); díszdoktor (L. Ny. Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem, 2021); Dostyk Order of grade II (2021);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Mihály témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Mihály (egyértelműsítő lap).

Varga Mihály (Karcag, 1965. január 26. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től 2025-ig (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018–2024 között pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2025 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A 2025-ös Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.

Pályafutása

Pénzügyi tevékenysége

1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán szerzett diplomát. Ezután a budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora, majd 1990-ben a szolnoki Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa lett. 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola oktatója volt. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára.

Politikai pályafutása

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1988 decemberében lett a Fidesz tagja, melynek Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoportjának alapítója volt. 1990-től a párt Országos Tanácsának tagja, 1992 és 1993 között elnöke. 1993 és 1995 között a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke, 1994 és 2003 között országos alelnöke, és gazdasági kabinetjének vezetője. A párt reformja óta a karcagi választókerület elnöke.

1990-ben került be először az Országgyűlésbe. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú választókerületének képviselője. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 és 2010 között frakcióvezető-helyettes.

1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond addigi pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette Varga Mihály került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001–2002) megalkotásában.

2005-ben újra megválasztották a párt alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. Orbán Viktor pártelnök később megbízta a párt gazdasági konzultációján belül a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásával.

A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé, a tisztséget 2013-ig töltötte be.

2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára, majd 2013-ig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.^[1] 2014-2022 Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben.^[2]

2013 márciusától 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, 2022-2024 végéig ismét pénzügyminiszter.^[3]^[4]

2024 novemberében Orbán Viktor bejelentette, hogy a 2025 márciusában leköszönő Matolcsy György helyére őt jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. 2025 március 3-án letette hivatali esküjét, és hivatalosan is átvette a jegybank vezetését.^[5]

Civil tevékenysége

1997 óta a Magyar−Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-ben a Johannita Lovagrend tagja lett. 2001-től 2011-ig a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól 2015-ig a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. A Magyar Atlétikai Club tagja. 2012-től 2025-ig a Joint Venture Szövetség, valamint a Magyar−Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság és a Magyar−Koreai Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke. 2013-tól 2025-ig a Szalay Annamária Média Alapítvány kuratóriumi elnöke.2021-től 2023-ig a Rudolf Kalman Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2021-től 2025-ig a Polgári Művelődésért Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját tölti be.^[3]^[6]

Családja

Nős, felesége Sántha Szilvia vegyész. Gyermekeik: Vanda (1995), Sarolta (1997), Mihály (2001), Sámuel (2013).^[7]

Díjai

Karcag díszpolgára (2018)
Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem díszprofesszora (2021)^[8]
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye díszpolgára (2022)

Galéria

Interjú a könyvhéten (2014)
A solymári vasútállomáson létesített kitelepítési emléktábla avatásán
Az Óbuda vasútállomás mellett létesített Pomázi úti felüljáró ünnepélyes átadásán

Jegyzetek

↑ Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Miniszter - Életrajz. 2015-2019.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
↑ Belföld Választás 2018.
↑ ^a ^b Miniszter PM (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
↑ Zrt, HVG Kiadó: Orbán Viktor: Varga Mihály lesz az új jegybankelnök (magyar nyelven). hvg.hu, 2024. november 29. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
↑ Letette a hivatali esküt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
↑ Varga Mihály életrajza (magyar nyelven). www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2025. április 10.)
↑ Varga Mihály újra apa lett, Index, 2013. június 16.
↑ Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen (magyar nyelven). telex, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 12.)

További információk

Varga Mihály személyes honlapja
Varga Mihály országgyűlési adatlapja
Életrajz a Fidesz honlapján
Belföld Választás 2018.
'A Fidesz nem engedné infláció felett emelkedni az árakat' - Interjú a Népszabadságban, 2010. április 1.

Elődje:
Matolcsy György

A Magyar Nemzeti Bank elnöke
2025–

Utódja:
hivatalban

Elődje:
Járai Zsigmond

Magyarország pénzügyminisztere
2000. december 31. – 2002. május 26.

Utódja:
László Csaba

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Miniszter - Életrajz. 2015-2019.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)

[2] Belföld Választás 2018.

[:0-3] Miniszter PM (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)

[:1-4] Zrt, HVG Kiadó: Orbán Viktor: Varga Mihály lesz az új jegybankelnök (magyar nyelven). hvg.hu, 2024. november 29. (Hozzáférés: 2024. november 29.)

[5] Letette a hivatali esküt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2025. március 3.)

[6] Varga Mihály életrajza (magyar nyelven). www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2025. április 10.)

[7] Varga Mihály újra apa lett, Index, 2013. június 16.

[8] Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen (magyar nyelven). telex, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Varga Mihály

A Magyar Nemzeti Bank 22. elnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2025. március 4.
Előd	Matolcsy György
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 2018. május 18. – 2024. december 31.
Előd	önmaga, nemzetgazdasági miniszterként
Utód	Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszterként
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő 2018. május 22. – 2022. június 4.
Magyarország nemzetgazdasági minisztere
Hivatali idő 2013. március 7. – 2018. május 17.
Előd	Matolcsy György
Utód	önmaga, pénzügyminiszterként
Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő 2012. június 2. – 2013. március 6.
Előd	Fellegi Tamás
Utód	tisztség megszűnt
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 2001. január 1. – 2002. május 27.
Előd	Járai Zsigmond
Utód	László Csaba

Születési név	Varga Mihály
Született	1965. január 26. (60 éves) Karcag
Párt	Fidesz

Házastársa	Vargáné Sántha Szilvia
Foglalkozás	közgazdász politikus
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (–1989) Karcagi Nagykun Református Gimnázium Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (–1983)

Díjak	Lechner Ödön-díj (2016) díszpolgár (2018, Karcag) díszpolgár (2022, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) díszdoktor (L. Ny. Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem, 2021) Dostyk Order of grade II (2021)

A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Mihály témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–2024: Varga Mihály 2024–: Nagy Márton

m v sz Magyarország tárca nélküli miniszterei 1920-tól
első Teleki-kormány	1920: Bleyer Jakab (nemzetiségi kisebbségek) 1920–1921: Vass József (közélelmezésügyi)
Simonyi-Semadam-kormány	1920: Bleyer Jakab (nemzetiségi kisebbségek) Nagyatádi Szabó István (közélelmezésügyi) Sokorópátkai Szabó István (kisgazdaügyi)
Károlyi Gyula-kormány	1931: Mayer János (kisgazda miniszter)
Imrédy-kormány	1938: Hóman Bálint 1938–1939: Jaross Andor (felvidéki)
második Teleki-kormány	1939–1940: Jaross Andor (felvidéki) 1940–1941: Laky Dezső (közellátásügyi)
Bárdossy-kormány	1941: Laky Dezső (közellátásügyi) 1941–1942: Győrffy-Bengyel Sándor (közellátásügyi)
Kállay-kormány	1942: Győrffy-Bengyel Sándor (közellátásügyi) Lossonczy István (közellátásügyi) 1942–1944: Antal István (nemzetvédelmi-propaganda) Reményi-Schneller Lajos (közellátásügyi) Szász Lajos (közellátásügyi)
Sztójay-kormány	1944: Jurcsek Béla (közellátásügyi) Rátz Jenő (a miniszterelnök helyettesítésével megbízott)
Lakatos-kormány	1944: Jurcsek Béla (közellátásügyi)
Szálasi-kormány	1944–1945: Hellebronth Vilmos (a termelés folyamatos vezetésével megbízott) Kassai-Schallmayer Ferenc (nemzetvédelmi és propaganda) Kovarcz Emil (a nemzet totális mozgósításával és harcba állításával megbízott) 1945: Henney Árpád (a nemzetvezető munkatörzsének országos munkarendvezetője és a személye körüli)
Németh-kormány	1989–1990: Baráth Etele (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium)
Antall-kormány	1990: Boross Péter (Miniszterelnöki Hivatal) 1990–1991: Gerbovits Jenő (kárpótlásért) Kiss Gyula (a politikai foglyok szervezeteivel foglalkozó) 1990–1992: Botos Katalin (bankügyekért felelős) Gálszécsy András (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Horváth Balázs (a határon túli magyar ügyekben felelős) 1990–1993: Mádl Ferenc (az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős) Pungor Ernő (az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető) 1991–1993: Nagy Ferenc József (kárpótlásért) 1992–1993: Füzessy Tibor (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Horváth Balázs (az Országgyűléssel való kapcsolattartás és sportfelelős) Szabó Tamás (privatizációért)
Horn-kormány	1995–1996: Suchman Tamás (Privatizációért felelős) 1995–1998: Nikolits István (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 1996–1998: Csiha Judit (Privatizációért felelős)
első Orbán-kormány	1998–2000: Kövér László (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 2000–2002: Demeter Ervin (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 1998–2002: Boros Imre (a PHARE-program koordinációjáért felelős)
Medgyessy-kormány	2002–2004: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal) 2003–2004: Juhász Endre (Európai integrációs ügyekért felelős) Lévai Katalin (esélyegyenlőségért felelős)
első Gyurcsány-kormány	2004: Göncz Kinga (esélyegyenlőségért felelős) 2004–2006: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal) Kolber István (regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős)
második Gyurcsány-kormány	2007–2008: Draskovics Tibor (Kormányzati koordinációért felelős) 2007–2009: Szilvásy György (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Molnár Károly (kutatás-fejlesztésért felelős) 2009: Ficsor Ádám (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
második Orbán-kormány	2010–2014: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős) 2011–2012: Fellegi Tamás (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős) 2012–2013 Varga Mihály (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős)
harmadik Orbán-kormány	2014–2018: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős) 2017–2018: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős) 2017–2018: Kósa Lajos (a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős)
negyedik Orbán-kormány	2018–2022: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős) 2018–2022: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős) 2018–2022: Mager Andrea (nemzeti vagyon kezeléséért felelős) 2020–2021: Novák Katalin (családokért felelős)
ötödik Orbán-kormány	2022–: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős) 2022–2023: Nagy Márton (gazdaságfejlesztésért felelős) 2022–2023: Navracsics Tibor (területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős)
Magyarország tárca nélküli miniszterei 1848–1919 1920-tól