Duschek Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duschek Ferenc
Duschek Ferenc Pollák.jpg
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1848. szeptember 28.1849. augusztus 11.
Előd Kossuth Lajos
Utód Lónyay Menyhért (1867 után)

Született 1797. augusztus 28.
Bílina
Elhunyt 1872. október 17. (75 évesen)

Foglalkozás
  • közgazdász
  • politikus

Duschek Ferenc aláírása
Duschek Ferenc aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat.

Duschek Ferenc (Radovesnice, 1797. augusztus 28.Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

Élete[szerkesztés]

Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga. Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismerésül 1821. január 26.-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelőjeiadó, Ferenc magyar királytól, nemességet és családi címert szerzett.[1]

Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot. Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és melyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 649 - 653. oldal


Elődje:
Batthyány Lajos
Magyarország pénzügyminisztere
1848-1849
Utódja:

(A bécsi kormány hatáskörében)