Csutak Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csutak Kálmán
Csutak Kálmán.jpg
Született Csutak Kálmán
1820. április 13.
Makó
Elhunyt 1896. március 28. (75 évesen)
Cegléd
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csutak Kálmán témájú médiaállományokat.

Csutak Kálmán (kászonimpérfalvai) (Makó, 1820. április 13.Cegléd, 1896. március 28.) 1848-1849-es honvédezredes.

Élete[szerkesztés]

Apja városi tanító volt. Nagyváradon végezte az iskoláit, mire mint hadapród beállott a 61. sz. gyalogezredbe. Olaszországban a fővezér, Radeczky vezérkarában teljesített szolgálatot, ahol több évig képezte magát a hadtudományok terén. Később a katonaságból kilépett, ügyvéd lett Torontál vármegyében. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is. 1848. október 1-jén mint hadnagyot Nagyvárad erődítésére és a 27. zászlóalj alakítására vezényelték. 1849. január 1. századossá léptették elő Kolozsvárt a 24. honvédzászlóaljnál; részt vett az 1849. január 21-i, nagyszebeni csatában, ahol Bem József őrnaggyá és a 27. zászlóaljparancsnokává nevezte ki; 1849. február 4-én is vitézül harcolt Vízaknánál. A szabadságharc végén ezredes és dandárparancsnok volt, amikor Aradon ő is fogságba került; 1850. március 14-én először halálra, de kegyelemből 16 évi sáncmunkára ítélték. Fogságából kiszabadulva Giuseppe Garibaldinál teljesített szolgálatot, és megfordult Romániában is, majd Debrecenben volt magánhivatalnok. 1891 őszén Keresztes Lajos - egykori szabadságharcos honvéd őrnagy, közalapítványi tiszttartó - hívására Cegléden telepedett le, ahol a Lakatos (ma Jókai) utcában lakott. A város saját halottjának tekintette, nagy részvét mellett temették el. Síremléke a Kálvária temető dombján áll.[forrás?]

Munkái[szerkesztés]

Arcképét kőre rajzolva Vahot Imre adta ki a Honvédek Könyve uj folyamában (1868.), nyomtatta Laufer Ignácz műintézete Pesten.

Források[szerkesztés]