Vándor József (katona)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vándor József (eredeti neve Unteschield; angolul: Joseph Vándor; Magyarország, 1824.[1]San Francisco, Kalifornia, USA, 1873. május 7.) magyar honvédszázados és az amerikai polgárháború ezredese az északiak oldalán.

Élete[szerkesztés]

Vándor apja birtokos nemes volt bárói rangban. Vándor József Bécsben tanult a katonai akadémián, majd a császári seregben szolgált Radetzky alatt. Az 1848–49-es szabadságharc kitörésekor Vándor is átállt a magyar honvédseregbe. Bem József tábornok alatt teljesített szolgálatot, 19 ütközetben vett részt. Az egyik ütközetben súlyos sérülést szenvedett bal mellkasán és a lábán. A szabadságharcban századosi rangba emelkedett, orosz fogságba esett, megszökött, de elkapták az osztrákok, besorozták a császári seregbe, de sikerült dezertálnia. Eljutott Hamburgba, onnan pedig Amerikába érkezett 1850 májusában.

Az amerikai polgárháború kitöréséig Milwaukee-ban (Wisconsin) élt, s jogot végzett, majd egy másik ügyvéddel 1857-ben megalapította a "Corson&Vándor" ügyvédi irodát, amely hamarosan kiváló hírnévnek örvendett. Közben a Marylandi Akadémián és Richmondban (Virginia) is kiképző tisztnek alkalmazták. Wisconsin korabeli kormányzója, Alexander Randall kérésére Vándor megszervezte a 7. wisconsini önkéntes gyalogezredet, ahol ezredesi beosztásban teljesített szolgálatot, 1016 amerikai katona tartozott hozzá. Vándor az amatőr katonákkal türelmetlen volt, ezt tiszttársai nehezményezték, s kérték lemondását. 1862-ben sebesülése[2] és népszerűtlensége miatt le is mondott.

Abraham Lincoln elnök kinevezte 1862-ben amerikai konzulnak Tahitire. Vándor feladata az volt, hogy minél több amerikai befektetőt csábítson Tahitire, munkája nem volt igazán hatékony, 1868-ban hazahívták az Egyesült Államokba. Hazajőve San Franciscóban (Kalifornia) telepedett le, s itt újból sikeres ügyvédi praxist indított. Újra bekapcsolódott itt is a közéletbe, a kultúra és az oktatás kérdései igen érdekelték, s egyike lett azoknak, akik szorgalmazták egy városi közkönyvtár megalapítását.

Háborús sebei miatt egészsége hanyatlott, rákbetegségben hunyt el 1873-ban. San Francisco város Nemzeti Temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Magánélete[szerkesztés]

Házas ember volt, 1857 augusztus 2-án feleségül vette Paulina Knoblesdorffot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési évét tekintve 1822, 1823 is szerepel a különböző forrásokban, a jelen szócikkbe az 1860-as amerikai népszámlálásban szereplő adatot írtuk be Vida István Kornél kötete nyomán, forrásokban i.m.
  2. Lehetséges az is, hogy utolsó sebesülését egy alárendeltje okozta, hogy siettesse Vándor lemondását, lásd Vida, forrásokban i.m.; a polgárháborús irodalomból ismert az idegenellenesség, volt is erre az amerikaiaknak egy szavuk: „Dutchman”, a magyar emigránsokat is sújtotta az idegenellenesség, lásd még Vida, forrásokban i.m. 327. p.

Források[szerkesztés]

  • Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary. Washington, D.C., The Hungarian Reformed Federation of America, 1939. 171 p. ill. Vándor József lásd 84-85, 161. p. (angolul) és (magyarul)
  • Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865. Budapest, 1964. Vándor József lásd 110. p.
  • Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest; Akadémiai Kiadó, 2011. Vándor József lásd 319-321. p.
  • Rövid életrajza és síremléke, (angolul)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]