Balatoni Farkas János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
balatoni Farkas János
Született 1824. május 7.
Jászárokszállás
Elhunyt 1908
Kerekegyháza
Nemzetisége magyar
Beceneve Kerekegyháza alapítója

Balatoni Farkas János (Jászárokszállás, 1824. május 7.Kerekegyháza, 1908. augusztus 15.) 1848-as honvéd százados, királyi kincstári jószágigazgató, Kerekegyháza alapítója.[1]

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi számazású balatoni Farkas család sarja.[2] Szülei balatoni Farkas István (1793-1858), helyi telepes, és Faragó Anna (1791-1831) voltak. Apai nagyszülei balatoni Farkas Antal, jászárokszállási lakós, és Csuka Erzsébet voltak.[3]

Huszonnégy évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitézként, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban már hadnagyként szolgált. Alakulatával Josip Jelačić, majd novembertől a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcolt. 1849. január 16-án január 12-étől számítandó illetménnyel hadnagyként átkerült a honvédség kötelékébe és a szabadságharc oldalán harcoló 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljában kapott beosztást. Részt vett Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnaggyá léptették elő. A fegyverletétel az alakulatából létrehozott 109. honvédzászlóalj századosaként érte.

A szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással a Kecskemét melletti pusztaságra települt. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona volt, melyet legeltetésre használtak.

1856-ban megalapította a ma is fennálló Kerekegyháza nevű települést, ahol 1908-ban halt meg.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1863-ban feleségül vette a kecskeméti nemesi származású vecseszéki Ferenczy családból valót, vecseszéki Ferenczy Mária (1843-1903) kisasszonyt,[4] akinek a húga, vecseszéki Ferenczy Ida, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné udvarhölgye volt. Farkas Jánosnak és Ferenczy Máriának négy gyermeke született, de csak két fiú élte meg a felnőttkort:

Források[szerkesztés]