Kerekegyháza

	Kerekegyháza
	Kerekegyháza egykori vasútállomása
; Kerekegyháza címere	; Kerekegyháza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	6041
Körzethívószám	76
Testvértelepülései	Lista Gutor
	Népesség
Teljes népesség	6509 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	79,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	81,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kerekegyháza Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″
	Kerekegyháza Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Kerekegyháza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.

Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.

A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, a Fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.

A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.

A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. A templom eklektikus stílusú.
Halász- és S. Nagy-tanya
A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.