Kerekegyháza
| Kerekegyháza | |||
 |
|||
| Kerekegyháza egykori vasútállomása | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6041 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Testvértelepülései |
Lista
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6437 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 79,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 81,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kerekegyháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 56′ 19″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 19″, k. h. 19° 28′ 37″ | |||
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Kerekegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.
|
|||
Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában, Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.
A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, a Fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.
A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.
A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
- A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. A templom eklektikus stílusú.
- Halász- és S. Nagy-tanya
- A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
- Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
- A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
- A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
- Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
- Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
- Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
- A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
- Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.
Képgaléria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
