Kerekegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerekegyháza
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kecskeméti
Jogállás város
Polgármester Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6041
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 6437 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 79,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 81,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerekegyháza (Magyarország)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″
Kerekegyháza (Bács-Kiskun megye)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kerekegyháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.

Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában, Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.

A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, a Fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.

A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.

A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
  • A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. A templom eklektikus stílusú.
  • Halász- és S. Nagy-tanya
  • A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
  • Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
  • A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
  • A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
  • Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
  • Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
  • Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
  • A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
  • Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]