Kerekegyháza
| Kerekegyháza | |||
 | |||
| Kunpuszta - Kunkerekegyháza református temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6041 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6730 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 79,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 81,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kerekegyháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″ | |||
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Kerekegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kerekegyháza (1745–1900 között Jászkerekegyháza)[3] város Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kecskeméttől mintegy 17 kilométerre nyugatra, Kunbaracstól 7,4 kilométerre délkeletre helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Lajosmizse, kelet felől Kecskemét (Hetényegyháza), délkelet felől Ballószög, délnyugat felől Fülöpháza, nyugat felől Szabadszállás, északnyugat felől pedig Kunbaracs.
Megközelítése[szerkesztés]
A település a főutaktól kissé távolabb esik, csak mellékutakon érhető el. Lakott területét a Ladánybenétől induló 5212-es, az 52-es főútból Szabadszállás irányába kiágazó 5214-es és a Hetényegyházától idáig vezető 5218-as utak érintik, külterületei közt elhalad még az 52-es főút, továbbá a Lajosmizse-Kunszentmiklós közti 5211-es, a Fülöpházát feltáró 5215-ös és az Izsákra vezető 5301-es út is.
Története[szerkesztés]
Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert.[3] Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tárták fel, feltételezhetően innen kapta a későbbiekben a település a nevét.[3] A török hódoltság alatt (16. század) a falu elnéptelenedett.[3] 1745-ben Mária Terézia hozzájárulásával a Jászkun kerület lakossága (javarészt Jászárokszállásé) megváltotta, ekkor a Jászkerekegyháza nevet vette fel.[3] 1856-ban Balatoni Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megkezdődött az 1900-ban Kerekegyháza nevet felvevő község benépesítése.[3][4] Ma Kerekegyházához tartozik az egykori kunszentmiklósi pusztarész is, illetve 1937-től Kunpuszta[5] is. A fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.
A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek. Továbbá a XX. század első évtizedeiben – a jobb megélhetés reményében – néhány római katolikus vallású szlovák (tót) család is érkezett a mai Szlovákia északi területén, a Kis-Fátra lábánál fekvő, egykor Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozó Terhely (Terchova) faluból. Ezek közül a Czingel és az Ondrus-Vribinszki családoknak még ma is élnek leszármazottjai a településen.
A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Czakó István (független)[6]
- 1994–1998: Czakó István (független)[7]
- 1998–2002: Czakó István (független)[8]
- 2002–2006: Dr. Czakó István (független)[9]
- 2006–2010: Dr. Kelemen Márk (Fidesz)[10]
- 2010–2014: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
- 2014–2019: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019-től: Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
- A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. 1924-ben dr. Ravasz László megyéspüspök is meglátogatta.[14] A templom eklektikus stílusú, imapadjai – az országban egyedülálló módon – a pusztai homokon állnak.
- Római katolikus templomát Szent István nevére szentelték, a neogót stílusú építményt Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
- Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
- A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
- A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
- Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
- Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
- Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
- A köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
- Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.
- Halász- és S. Nagy-tanya
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c d e f g Kerekegyháza Város weboldala – A város története. kerekegyhaza.hu. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ 1848-as honvédszázados mint városalapító. honvedelem.hu, 2017. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ Tanyai élet a kiskun pusztán az ezredfordulón, Magyar Múzeumok, 1999/2. (nyár), 9.oldal
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza Helységnévtár
- ↑ Dr. Ravasz László püspöki körútja a solti egyházmegyében, Reformátusok Lapja, 1924.10.05., 3. oldal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
