Kerekegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerekegyháza
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza zászlaja
Kerekegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállás város
Polgármester Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6041
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6509 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség79,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerekegyháza (Magyarország)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″
Kerekegyháza (Bács-Kiskun megye)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kerekegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.

Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.

A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, ill. 1937-től Kunpuszta[3] is. A fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.

A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.

A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Czakó István (független)[4]
  • 1994–1998: Czakó István (független)[5]
  • 1998–2002: Czakó István (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Czakó István (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Kelemen Márk (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
  • A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. 1924-ben Dr. Ravasz László megyéspüspök meglátogatta[12].A templom eklektikus stílusú és az országban együdálló módon, az imapadok a pusztai homokon állnak.
    Kunpuszta - Kunkerekegyháza református temploma
  • Halász- és S. Nagy-tanya
  • A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
  • Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
  • A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
  • A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
  • Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
  • Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
  • Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
  • A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
  • Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Tanyai élet a kiskun pusztán az ezredfordulón, Magyar Múzeumok, 1999/2. (nyár), 9.oldal
  4. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Kerekegyháza Helységnévtár
  12. Dr. Ravasz László püspöki körútja a solti egyházmegyében, Reformátusok Lapja, 1924.10.05., 3. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés]