Kerekegyháza
Kerekegyháza | |||
![]() | |||
Kerekegyháza egykori vasútállomása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Megye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kecskeméti | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 6041 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6509 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 79,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 81,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″ | |||
Kerekegyháza weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat. |
Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre.
Története[szerkesztés]
Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.
A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, ill. 1937-től Kunpuszta[3] is. A fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.
A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.
A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Czakó István (független)[4]
- 1994–1998: Czakó István (független)[5]
- 1998–2002: Czakó István (független)[6]
- 2002–2006: Dr. Czakó István (független)[7]
- 2006–2010: Dr. Kelemen Márk (Fidesz)[8]
- 2010–2014: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
- A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. 1924-ben Dr. Ravasz László megyéspüspök meglátogatta[12].A templom eklektikus stílusú és az országban együdálló módon, az imapadok a pusztai homokon állnak.
- Halász- és S. Nagy-tanya
- A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
- Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
- A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
- A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
- Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
- Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
- Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
- A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
- Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.
Képgaléria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Tanyai élet a kiskun pusztán az ezredfordulón, Magyar Múzeumok, 1999/2. (nyár), 9.oldal
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Kerekegyháza Helységnévtár
- ↑ Dr. Ravasz László püspöki körútja a solti egyházmegyében, Reformátusok Lapja, 1924.10.05., 3. oldal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kerekegyháza Város Honlapja
- Kerekegyházi linkgyűjtemény
- Légifotók Kerekegyházáról
- Kiskunsági Ökomúzeum
|