Balotaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balotaszállás
Balotaszállás címere
Balotaszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunhalasi
Jogállás község
Polgármester Huszta István[1]
Irányítószám 6412
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 1483 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 104,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balotaszállás (Magyarország)
Balotaszállás
Balotaszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′Koordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′
Balotaszállás (Bács-Kiskun megye)
Balotaszállás
Balotaszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Balotaszállás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balotaszállás témájú médiaállományokat.

Balotaszállás község Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a Kiskunságban fekszik, a megye délkeleti részén, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől kb. 90 km-re. A Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszös Hát találkozásánál található. Szomszédos települések: Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pusztamérges, Öttömös.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton az 53-as főúton érhető el, Kiskunhalastól délre. Megközelíthető még egy mellékúton is, Öttömös, illetve Pusztamérges felől.

Balotaszállás vasútállomás a MÁV 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalán érhető el.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint a nevét Balta kun kapitánytól kapta. 1493-ban, a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.

1952 óta önálló.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás alapján a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görög katolikus vallású. Kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt kb. 25%.[3]

A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik, mint filia, a kápolna titulusa Sarlós Boldogasszony.

A Dunamelléki református egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, nem önálló anyaegyházközség.

A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • Arborétum: Szürkenyár-génrezervátumként funkcionál. Mintegy 68 fajta nyárfa található az arborétumban, amelynek felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna: 1999-ben épült.
  • Kőkereszt.
  • Harangláb.
  • Első világháborús emlékmű.
  • Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) állították fel a települések címereivel díszített kopjafát.
  • Emlékoszlopok: A tatárjárás előtt létezett települések templomainak a helyét jelölik. A millennium tiszteletére állították őket.
  • Tájház-bemutató: A Művelődési Házban látható.
  • Emlékpark
  • Csengő- és kolompgyűjtemény: Magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható.
  • Dietrich-féle pince és présház: Nádfedeles épület.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]

További információk[szerkesztés]