1566
| 1566 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1566 |
| Ab urbe condita | 2319 |
| Bahái naptár | -278 – -277 |
| Berber naptár | 2516 |
| Bizánci naptár | 7074 – 7075 |
| Buddhista naptár | 2110 |
| Burmai naptár | 928 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1558 – 1559 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1621 – 1622 |
| Shaka Samvat | 1488 – 1489 |
| Holocén naptár | 11566 |
| Iráni naptár | 944 – 945 |
| Japán naptár | 2226 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4262–4263 |
| Kopt naptár | 1282 – 1283 |
| Koreai naptár | 3899 |
| Muszlim naptár | 973 – 974 |
| Szeleukida naptár | 1877–1878 |
| Örmény naptár | 1015 ԹՎ ՌԺԵ |
| Thai szoláris naptár | 2109 |
| Zsidó naptár | 5326 – 5327 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek
Évek: 1561 – 1562 – 1563 – 1564 – 1565 – 1566 – 1567 – 1568 – 1569 – 1570 – 1571
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 7. – V. Piust pápává választják.[1]
- február 2. – A pozsonyi országgyűlés jobbágytelkenként 2 forintot szavaz meg a hadsereg felállítására.[2]
- május 1. – I. Szulejmán élete utolsó, magyarországi hadjáratára indul.[3]
- június 6. – Arszlán budai pasa ostrom alá veszi Palotát. (A vár kapitánya, Thury György sikeresen elhárította a török rohamokat.)[2]
- június 24. – Salm Eckhard győri kapitány Thury Györggyel együtt visszafoglalja Veszprémet, majd Tata alá vonul, s az ottani török őrséget is a vár feladására kényszeríti.[2]
- június 29. – János Zsigmond Zimonyban hódol Szulejmán előtt.[2]
Zrinyi Miklós kirohanása - július 12. – Pertev pasa másodvezér 30 ezer főnyi serege megkezdi Gyula ostromát, amelyet 2600 főnyi magyar és német őrség élén Kerecsényi László védett.[2]
- augusztus 5. – A szultáni fősereg Szigetvár falai alá érkezik.[4]
- augusztus 6. – A török had hozzáfog Szigetvár ostromához, amelyet Zrínyi Miklós gróf, dunántúli főkapitány véd.
- augusztus 9. – Zrínyi felégeti az Újvárost, az egyharmadra olvadt csapatait pedig az Óvárosba vonja vissza.[2]
- augusztus 19. – Elesik Szigetvár Óvárosa és benne közel 1000 magyar és horvát vitéz.[4]
- augusztus 30. – Három hónapi török ostrom után Kerecsényi László és a gyulai vár többi tisztje szabad elvonulás fejében feladják a várat. A törökök lemészárolták a magukat megadó katonák többségét. Kerecsényit fogságba ejtették, majd Nándorfehérváron kivégezték.[5]
- szeptember 5. – A török aknászok felgyújtják a szigetvári várat.[4] (A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjelen meghalt Szulejmán. Szokoli Mehmed nagyvezír az ostromló sereg előtt eltitkolta a szultán halálát.)[2]
- szeptember 8. – Zrínyi Miklós kirohan vitézeivel a védhetetlenné vált szigetvári várból.[6] (Zrínyi és katonatársai hősi halált halnak.)
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- október – Megkezdődik Málta szigetén Valletta városának építése.
- az év folyamán –
- V. Piusz pápa kiadja a trienti zsinat szellemében íródott Római katekizmust (Cathechismus Romanus).[7]
- Török kézre kerül Jenő és Világos.
- Miksa magyar király visszaveszi a törököktől Tatát és Veszprémet.
- Megkezdődik a Buda és Pest közötti összeköttetést lehetővé tevő állandó hajóhíd építése.[8]
- Szokoli Musztafa budai pasa parancsára hozzáfognak Budán a Rudas és a Király fürdő megépítéséhez. (A munkával 1576-ban végeztek.)[8]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 15. – Philipp Uffenbach német festő és rézmetsző († 1636)
- december 27. – Jeszenszky János magyar származású, nemzetközi hírű orvos († 1621)
Halálozások
[szerkesztés]- július 2. – Nostradamus, francia orvos, katolikus misztikus próféta (* 1503)
- szeptember 2. – Taddeo Zuccaro olasz festő (* 1529)
- szeptember 6. – I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja (* 1494)
- szeptember 8. – Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér (* 1508?)
- november 28. – Batthyány Ferenc egykori horvát bán (* 1497)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 226. o. ISBN 978 963 370 953 5
- ↑ a b c d e f g Magyar történelmi kronológia: Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Szerk. Gerencsér Ferenc. [Budapest]: Tárogató. 1998. 49. o. = Tárogató Könyvek, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Thúry József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 1. sz. (2011) 72. o.
- ↑ a b c Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. Rubicon, 2. sz. (2014) 11. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
- ↑ B. Szabó János: A mohácsi vész. [Budapest]: Kossuth. 2016. 45. o. = A magyar történelem rejtélyei, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Molnár Antal: A trienti zsinat (1545–1563). In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 345. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ a b Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon. História, 6–7. sz. (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1566 témájú médiaállományokat.